Visszafogott kincstárjegyhozam-korrekció

A magyar állampapírpiac viszonylag nyugodt hetet tudhat maga mögött, a hozamok változása jóval kisebb mértékű volt, mint az ezt megelőző időszakokban. Az Államadósság Kezelő Központ által kalkulált irányadó hozamok (referenciahozamok) közül az egyéves és annál rövidebb futamidejűek 0,04-0,12 százalékponttal emelkedtek, a kétéves és még hosszabb kötvények hozamai viszont lényegében stagnáltak. (Az adatokat torzítja, hogy a 2002/J és 2005/E jelzésű kötvények a héten jelentek meg új két-, illetve ötéves irányadó papírként. Ezeknek hosszabb a futamideje, mint a korábbi, 2001/I, illetve 2004/H jelzésű kötvényeknek, ami a csökkenő trendet mutató hozamgörbe miatt technikai csökkenést eredményezett a február 1-jei adatokban.)
A rövid futamidejű papírok hozamemelkedése a múlt héten rendezett diszkontkincstárjegy-aukciókat is befolyásolta. A 12 hónapos papírok árverésén az átlaghozam 10,83 százalékra emelkedett a két héttel korábbi 10,63 százalékról. Nőtt a negyedéves papírok hozama is, 0,06 százalékponttal, 10,87 százalékra (e papír esetében hetente rendeznek aukciót). Érdekes módon a 6 hónapos papír hozama viszont 10,81 százalékra csökkent a két héttel korábbi 10,97 százalékról.
Az elmúlt héten Magyarországon csak egy igazán fontos makrogazdasági adat jelent meg: csütörtök reggel a december havi folyó fizetési mérleget hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank. Bár a hiány 571 millió dolláros értéke az átlagos (a különböző felmérések szerint 420-500 millió dollár között lévő) elemzői várakozást jelentősen felülmúlta, nem okozott áresést a piacon. Ennek oka, hogy a közgazdászok által legkritikusabban vizsgált külkereskedelmi egyenleg jól alakult, a többletért a külföldi tulajdonú vállalatok év végi rendszeres, ámbár kevéssé előre jelezhető profitkivitele volt a felelős. (Egy-két igazán nagy vállalat döntése jelentősen tudja befolyásolni az adatokat.)
A rövid papírok hozamkorrekciójában inkább az játszott szerepet, hogy a Magyar Nemzeti Bank két héttel ezelőtti, páratlanul nagy, 1,5 százalékpontos kamatcsökkentésével éppen ellentétesen, a nemzetközi piacokon a rövid lejáratú befektetések hozamának folyamatos emelkedése tapasztalható.
Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy mind az amerikai Federal Reserve, mind az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusban van (a múlt héten mindkét intézmény 0,25 százalékpontos kamatemelést hajtott végre).
Magyar állampapír-piaci szempontból mindez azért fontos, mert közel 500 milliárd forint értékű papírt birtokolnak külföldi befektetők. Számukra a saját fizetőeszközük hozamának emelkedése a forintbefektetések vonzerejét csökkenti. Mivel a befektetők jelentős része korábban, magasabb hozamok mellett vásárolt magyar állampapírokat (és azóta igen nyereséges pozíciókkal rendelkezik), nem feltétlenül érdemes azokat hosszabb távon megtartaniuk.
Bár eladási hullámra valószínűleg kevésbé kell számítani, könnyen megeshet, hogy a lejáró állampapírjaikból származó pénzt inkább hazaviszik, nem fektetik be újra. Ez a folyamat előbb-utóbb egy új, a mainál magasabb egyensúlyi hozamszintet eredményezhet (most minden egyéb tényezőt figyelmen kívül hagyva), amely mellett a külföldiek elszivárgása megáll majd.
KISHONTI LÁSZLÓ