Megerősödött a külföldi tőkebeáramlás az állampapírpiacon?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét szerdán váratlanul 1,5 százalékponttal, 12,25 százalékra csökkentette irányadó kéthetes betéti kamatának szintjét. A hosszú ideje nem látott mértékű és meglepő időzítésű lépés rövid időre totális zűrzavart idézett elő a piacon, senki sem tudott vagy mert árakat jegyezni, a szereplők egyik része pozitívnak, a másik negatívnak vélte a jegybanki döntést.
A kamatcsökkentést követő rendkívüli sajtótájékoztatón azonban semmi olyan indok nem hangzott el a jegybanki vezetők részéről, amely drámai újdonsággal szolgált volna. Su rányi György elnök alapvetően az ország javuló megítélésével párhuzamosan csökkenő piaci kamatszinttel indokolta a lépést.
A javuló megítélést, a piaci hozamok drámai csökkenését persze senki sem vitatta korábban sem, az azonban a sajtótájékoztató után is homályos maradt, miért kellett - a korábban 0,25, ritkábban 0,5 százalékpontos változtatásokkal operáló jegybanki gyakorlattal gyökeresen szakítva - egyetlen nap alatt ilyen nagy mértékű kamatcsökkentést végrehajtani.
Bár a jegybankelnök szerint az elmúlt hónapokban nem volt tapasztalható olyan nagy mértékű spekulatív külföldi tőkebeáramlás, amely önmagában indokolta volna a lépést, valószínűleg a beáramlás növekedésének felgyorsulása elősegítette a döntést. Az állampapír-piaci hozamok csökkenése mellett az ilyen spekulatív aktivitást jól mutatta a Budapesti Árutőzsde devizaszekciójában megélénkült forgalom is. A fedezetlen devizaeladásokkal a piaci szereplők az euró- és forinthozamok között fennálló nagy különbséget igyekeztek lefölözni.
Érdemes azonban azt is megvizsgálni, hogy a piaci hozamcsökkenést a jegybank vajon csak követte, vagy inkább előidézte. A piaci hozamcsökkenésben ugyanis - a kétségkívül meghatározó pozitív makroadatok mellett - jelentős szerepet játszott egyrészt az, hogy a jegybank "kiűzte" a saját kéthetes betéti konstrukciójából a nem kereskedelmi banki szereplőket, másrészt az, hogy tavaly decemberben agresszív leértékelésiütem-csökkentési terveket harangoztak be az idei évre.
A jegybanki betétekre vonatkozó szigorú tartalékképzési szabályok egyszeri, 0,70-0,80 százalékpontos hozamcsökkenést okoztak (a bankok számára a betétek után képzett kötelező tartalékok alacsony kamata ekkora költséget jelent) a likviditásbőséggel küszködő és ezért az MNB-konstrukcióra támaszkodó pénzpiacon.
A leértékelésiütem-csökkentések bejelentése viszont hosszabb távú hatással járt.
A már bejelentett, április 1-jétől érvényes 0,3 százalékos havi leértékelési ütem (jelenleg 0,4 százalék a mérték) és az év második felére tervezett újabb ütemcsökkentés azt jelenti, hogy idén a forint éves leértékelése valahol 3,6 és 4 százalék között lesz. Egy külföldi számára tehát az év elején még 12 százalék körüli hozamot nyújtó, egyéves futamidejű magyar állampapír több mint 4 százalékos hozamprémiumot ígért az euróban elérhető 3,8 százalékos hozammal szemben, amennyiben a "normál" csúszó leértékelésen túl nem lesz további forintleértékelődés.
A zsíros hozam és a várhatóan a sáv erős szélén maradó forintárfolyam hatására igen gyors tőkebeáramlás indult meg. Ennek azonban több negatív hatása is van. Így a gazdaságban levő pénz mennyiségének növekedése (ami a beérkező deviza forintra váltásának eredménye) a jegybank inflációs terveit veszélyezteti. A piaci hozamcsökkenés nem kívánt fogyasztásbővülést idézhet elő, ráadásul a jegybanki betétben elhelyezett, egyre nagyobb mennyiségű pénzre fizetett kamat a jegybank és így a költségvetés költségeit is jelentősen növeli. (Igaz, a másik oldalról persze a hozamcsökkenés az államadósság finanszírozásának költségeit csökkenti.)
A jegybank lépésének az igazi célja tehát az ország tovább javuló megítélése miatt nem kívánt számban (vagy inkább összegekkel) érkező spekulatív befektetők profitrealizálásának előidézése lehetett, s ez napokon belül bekövetkezhet. A drámaian csökkenő hozamok (az egyéves a cikk írásakor, csütörtökön már csak 10,43 százalék volt), illetve az igen rövid idő alatt elért hatalmas nyereség miatt ugyanis már sokkal kevésbé érdemes a befektetőknek a forintpozícióikat fenntartani. Ezt a külföldi befektetők is észreveszik, s eladhatják állampapírjaik egy részét. Ez hozamemelkedéshez, sőt akár a forint gyengüléséhez is vezethet.
Természetesen egy ilyen korrekció a piac hosszabb távon is optimista megítélését nem fogja romba dönteni, viszont kedvező vásárlási lehetőséget biztosíthat majd a hosszabb távon gondolkozó befektetőknek.
KISHONTI LÁSZLÓ