Február közepén indulhat az opciós piac a BÉT-en

Hosszú, évek óta tartó vajúdás után a tervek szerint február közepén indulhat az opciós kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
A kockázatkezelés szempontjából eddig meglehetősen hiányosnak volt tekinthető a részvényportfóliókat menedzselők fegyvertára az opciós termékek hiánya miatt. Az új termékek sikerét természetesen elsősorban likviditásuk alapján lehet majd lemérni.
A Budapesti Értéktőzsde kontraktuslistáján jelenleg a BUX-ra és hat részvényre köthető opciós termékek szerepelnek. Igaz, kezdetben könnyen lehet, hogy a részvényalapú termékek közül nem minden papírra indul meg a kereskedés.
A tervek szerint a BUX indexen kívül a Matáv, a TVK, a Mol, az OTP, a Richter és a BorsodChem részvényére lehet majd szabványosított opciós üzleteket kötni. A részvényalapú opcióknál két lejárat szerepel majd kezdetben az étlapon, egy három és egy hat hónapos (vélhetően júniusi és decemberi lejárattal).
Az indexalapú opciónál egy, kettő, három és hat hónapos lejáratokat vezetnek majd be. Finoman szólva érdekes megoldás a tőzsde részéről, hogy a részvényopciók esetében amerikai, az index esetében viszont európai típusú opciókat vezet be. (Az amerikai típusú opciókat a lejáratig bármikor, az európai típusúakat pedig csak a lejárat napján lehet lehívni.) Az indexopciók elszámolása készpénzben, a részvényopcióké viszont fizikai teljesítéssel történik.
Az adott határidőre minimum három opciós sorozatot nyitnak majd meg. Feltétel, hogy mindig legyen legalább egy ITM, egy ATM és egy OTM sorozat. Az ATM az angol "at the money", az OTM az "out the money", az ITM az "in the money" rövidítése. Egy egyszerű példán: ha egy darab Mol-részvény azonnali tőzsdei árfolyama 5000 forint és az árlépésköz az opciós sorozatok között 250 forint, akkor egy 4750 forintos lehívási árfolyamú vételi opció ITM, az 5000 forintos sorozat ATM, az 5250 forintos pedig OTM. Tehát az ITM opció lehívása nyereséget jelent, az ATM-nél nulla a haszon, az OTM esetében pedig veszteséget szenved el a lehívó.
Természetesen az eladási opció esetében fordított a helyzet, az alacsonyabb lehívási árfolyamú opció az OTM és a magasabb az ITM. Az új opciós sorozatokat akkor fogják elindítani, ha a már meglévő sorozatok segítségével nem biztosított, hogy mindhárom típusú opcióval lehessen kereskedni.
Az opciós kereskedés bevezetése természetesen számos spekulációs lehetőséget is kínál majd a befektetők számára, hiszen például egy BorsodChem-részvény esetében minimum hat opciós sorozatra lehet majd üzletet kötni, plusz a két határidős lejáratra és természetesen magára a részvényre is az azonnali piacon. Így a szemfüles befektetők előtt a különböző termékek között számos arbitrázslehetőség is adódhat, igaz, ennek megvalósíthatósága nagymértékben függ majd az egyelőre nem minden pontban elfogadott elszámolási rendszertől is. A részvényalapú opciók esetében például nagymértékben növelhetné a likviditást, ha részvényfedezet mellett is lehetne opciót kiírni.
Valószínűleg az amerikai opciók lehívhatósága, a bombabiztosság elve (a piac működésének maximális biztonsága) és talán az egyszerűség miatt is a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) inkább a meglevő futures (határidős) termékeknél megszokott technikákat alkalmazza majd. Eszerint az opció kiírójának egy alapletét befizetése mellett a napi áraktól, elszámolástól függő nagyságú változó letétet kell majd a Kelernél tartania.
LOVAS ANDRÁS