Pénzbefektetés az interneten a .hu végződésbe

A jelenlegi szabályozás szerint csak cégek rendelkezhetnek .hu végződésű domainnévvel, ami vagy a cégnév, vagy a cég saját márkaneve, újságjának neve stb. lehet. A .hu végződéssel 11 ezer domaint regisztráltak eddig, ezekből néhány százat jegyeztettek be kereskedelmi célzattal (a továbbértékesítés kedvéért vagy valamilyen internetes értékesítési csatorna létrehozásának szándékával). Az egyes foglalkozási területek nevét nem adták ki az igénylőknek (ilyen például a taxi.hu), pedig pont ezeket a neveket lehetne a leginkább értékesíteni.
A szabályok kötöttségeinek feloldásától Martos Balázs, az egyesület elnöke az internetes kereskedelem meglódulását várja, mivel a könnyen megjegyezhető nevek segítségével sokan megpróbálhatják meghódítani a piacot. Mások azonban minden bizonnyal kizárólag befektetési szándékkal próbálnak majd megszerezni domainneveket, arra számítva, hogy egy idő után sokszoros haszonnal értékesíthetik azokat.
A spekulációs céllal kiválasztott neveket két csoportra lehet osztani. Néhányan a könnyen megjegyezhető, egy tevékenységhez jól köthető nevekre mennek majd rá. Ezeknél viszont probléma, hogy csak nagyon kevés az igazán eladható név, így a kevésbé jó választás esetén sokáig vagy örökre bennragadhatnak pénzükkel a spekulánsok. A másik terület talán még az előbb említettnél is rizikósabb, itt ugyanis cégek nevét próbálják megszerezni.
A Magyarországon már megtelepedett cégek esetében ez az út nem járható, hiszen egyrészt már sokan levédették a nevüket a .hu végű nevek alatt, másrészt ha mégsem, a következő hetekben minden bizonnyal megteszik majd (az utolsó határidő március 14.). Vannak viszont világviszonylatban is jelentős vállalatok, amelyek még nincsenek jelen Magyarországon. Abban az esetben, ha nem védetik le a nevüket a határidő lejártáig, bárki más megteheti ezt helyettük. Így amikor belépnek a magyar piacra, még a domain tulajdonosával is meg kell egyezniük. A kockázat itt abban rejlik, hogy - mivel nincs rá precendens a magyar jogban - beperelheti a domainspekulánst a cég, és lehetséges, hogy meg is nyeri azt, így a befektetés kudarccal végződhet. A vállalat ráadásul úgy is dönthet, hogy nem egyezik meg a nevének bitorlójával, hanem más néven regisztráltatja magát.
Külföldön a .com alatti domainnevek piacát már régóta nagy aktivitás jellemzi, a cégek nevének lefoglalása sok esetben éppen bíróság előtt van. A kereskedelmileg használható domainek piacán például a china.com, computer.com, Y2K.com, business.com nevektől néhány százezertől néhány millió dollárig terjedő összegekért voltak csak hajlandóak megválni a tulajdonosok.
Mivel a magyar internetfelhasználók tábora ezreléke a világ netezőinek, a .hu alatti domainek kezdetben minden bizonnyal jóval kevesebbet érnek majd.
A .com végződésű nevek körében végső soron már most is lehetséges magyar domainnel üzletelni, ez a piac most azonban még nem jövedelmező, nem tudunk egyetlen jelentősebb névvételről sem. A befektetés jövedelmezősége ebben az esetben is az internetes piac bővülésétől függ, az idő múlásával a domain értéke csak növekedhet - mármint abban az esetben, ha a világháló fejlődésével együtt megmarad a jelenlegi rendszer is.
EMŐD LÁSZLÓ