Előnyben a rövidebb lejáratok

Folytatódott a korábban megtörni látszó hozamcsökkenési folyamat az elmúlt héten. Az egyes lejáratokhoz tartozó hozamcsökkenés mértékét vizsgálva arra következtethetünk, hogy újra a rövid papírok számítanak favoritnak, bár a 2001-ben lejárók teljesítménye is igen impozáns. A leghosszabbak iránt viszont szerény az érdeklődés, a 2002/G-nél hosszabb futamidejű papíroknál emelkedtek a hozamok az egy héttel korábbi jegyzésekhez képest.
A külföldi befektetőknek a rövid papírok iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődését jelzi, hogy az éven belüli lejáratú államkötvényeknek nagyobb mértékben csökkent a hozama, mint a lejáratot tekintve hasonló diszkontkincstárjegyeké. A külföldiek diszkontkincstárjegyet nem vehetnek, így kénytelenek beérni a hasonló kötvényekkel, még ha azok drágábbak is. A belföldi kötvénytulajdonosoknak persze ez jól jön, hiszen - a futamidőn alig változtatva - könnyedén nyereségesen lecserélhető a kötvény kincstárjegyre. Igaz, ezzel a játéknak vége: a kincstárjegyet később aligha lehet - legalábbis előnyös feltételek mellett - újra kötvénnyé változtatni. Ezért aztán a belföldiek készletének leapadásával állandósulhat a kötvény és a kincstárjegy közötti hozamkülönbség.
Lehet, hogy a külföldiek rövid papírokat preferáló magatartására vezethető vissza az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a 2000/I kötvényre meghirdetett múlt heti visszavásárlási aukció igencsak mérsékelt sikere is. Mindössze 1,47 milliárd forintnyi papírt ajánlottak fel visszavásárlásra a befektetők, pedig az ÁKK még 11,6 százalékos hozam mellett is hajlandó volt vásárolni. (Ennél "szemérmetlenebb" hozamszinten senki sem ajánlott fel papírt, így mind a nyolc felkínált tételt maradéktalanul elfogadták.)
Ezt a hozamszintet - de még a 11,74 százalékos átlagot is - érdemes összevetni a szóban forgó kötvény hátralévő futamidejénél alig hosszabb három hónapos diszkontkincstárjegy egy nappal korábbi aukciójának eredményével. Itt az átlag 12,1 százalék, a maximum 12,14 százalék volt.
Új államkötvény-sorozatot bocsátanak ki 2003/J néven, így ez lesz a jövőben a hároméves referenciahozam számításának bázisa. A csütörtökön tartott aukción igen komoly volt az érdeklődés, a nem csekély, 21 milliárd forintos tételre 70 milliárdon felül nyújtottak be igényt. A kialakult 10,33 százalékos átlagos hozam megfelel az új benchmark-papírok (a referenciahozam számításához használt papírok) iránt az első kibocsátáskor általában fokozottnak bizonyuló érdeklődésnek. A hozam ugyanis kissé alacsonyabb, mint amit a papírnak a hozamgörbén elfoglalt helye indokolna. (A fix kamatozásúak körében ez a második, 2003-ban lejáró sorozat, eddig csak a most 10,35 százalék körüli hozamon forgó, három és fél hónappal hosszabb 2003/I volt ebből az "évjáratból" a piacon.)
Bár a hosszabb papírok iránt mostanában csekélyebb érdeklődés tapasztalható, jól szerepelt a piac leghosszabb papírja, a 2009/B is. A 9,07 százalékos átlaghozam pontosan megegyezik a tízéves referenciahozammal.
Januárban változások történtek az állampapírok elsődleges forgalmazói körében. Szigorú értelemben véve most is csökkent az elsődleges forgalmazók száma - mint eddig a rendszer bevezetése óta mindig -, ha azonban az elsődlegesforgalmazó-jelölteket is figyelembe vesszük (belőlük nagy valószínűséggel fél év múlva elsődleges forgalmazó lesz, s addig is az elsődleges forgalmazókra vonatkozó kötelezettségek irányadók rájuk nézve), ezúttal létszámnövekedés történt.
A rendszerből - szervezeti átalakulás miatt - egy cég, a MÉB Rt. lépett ki, viszont két új belépő jelentkezett: a K&H Bank (hajdanán a tulajdonában álló K&H Brókerház már volt elsődleges forgalmazó, de kilépett), valamint a Deutsche Bank. (Ennek megfelelően a Deutsche Bank tőzsdei állampapírszekció-tagságot is kért és kapott január 17-től.) Az új belépők egyelőre csak elsődlegesforgalmazó-jelöltként működnek.
Két forgalmazó háza táján pusztán formai jellegűnek minősíthető változás volt, a Citibank és a Postabank esetében a tulajdonukban álló értékpapírcégtől januártól az anyabank veszi át az elsődleges forgalmazói státust. Ilyen esetben a szabályok értelmében nem kell kivárni a féléves jelölti periódust, a bank "megörökli" a címet.
A teljes jogú elsődleges forgalmazók száma 15-ről 14-re, míg az elsődleges forgalmazók és jelöltek együttes száma 15-ről 16-ra módosult.
ÁDÁM ZSIGMOND