Megtorpant az év végi hossz az államkötvénypiacon

A 2000. év első napjai igazán kedvező fejleményekkel szolgáltak a magyar állampapírpiac befektetői számára. Először, a világon semmilyen fontosabb rendszer nem omlott össze, a számítógépes berendezések, hálózatok komolyabb problémák nélkül átvészelték a dátumváltást. Másodszor, január 3-án, az év első munkanapján hozták nyilvánosságra a novemberi hazai folyó fizetési mérleg adatát is. Ez a 139 millió dolláros hiány az elmúlt évinél 20 millióval, a várakozásoknál 30-40 millió dollárral volt kedvezőbb, és nagyban megnövelte annak a valószínűségét, hogy az 1999. évi teljes hiány 2 milliárd dollár alatt marad. (Míg 1998-ban ez 2,3 millió dollár volt, tavaly az első 11 hónap hiánya 1,48 milliárdot tett ki.) Az ezzel kapcsolatban még meglévő bizonytalanságot elsősorban az okozza, hogy még nem tudni, az országba eddig beáramlott több mint 20 milliárd dollárnyi működőtőke hozamának mekkora részét fogják hazautalni az év végével a külföldi tulajdonú vállalkozások (ez éves szinten akár 1-2 milliárd dollár is lehet). Harmadszor, nem sokkal a fenti adat megjelenése után a Magyar Nemzeti Bank meglepetésszerű, 0,5 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre, amelynek eredményeként az irányadó kéthetes jegybanki betéti kamat szintje 13,75 százalékra esett. A kamatcsökkentésnek nem annyira a mértéke, inkább az időzítése volt a meglepő.
A piacon már korábban is igen erősek voltak a kamatcsökkentési várakozások, hiszen köztudott volt, hogy a forint árfolyamát január 4-étől az euróhoz kötik, a korábbi - 30 százalékban dollárból, 70 százalékban euróból álló - valutakosár pedig megszűnik. A kamatcsökkentésre azért volt szükség, mert a közös európai fizetőeszköz rövid futamidőre érvényes kamata mintegy 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint a valutakosáré volt. Kamatcsökkentés hiányában a forintnak a kosárátalakítás miatt hirtelen megnövekedett kamatprémiuma nem kívánt, spekulatív tőkebeáramlást idézhetett volna elő.
A kamatcsökkentés január 3-ai időzítésében az volt a különös, hogy a magyar tőkepiacok akkor még zárva tartottak. Tehát nem volt teljesen egyértelmű - bár az elvégzett tesztek és a külföldi tapasztalatok alapján sejteni lehetett -, hogy az évezredváltás számítástechnikailag sikeres volt-e.
Sokan arra is számítottak, hogy a jegybank megvárja az év eleji, szezonálisan magasabb inflációs adatokat, s csak azok kedvező volta után kezd erőteljesebb kamatcsökkentésbe. Egy ilyen kivárás egyébként az ipari termelői árak drámai, 1,5 százalékos novemberi emelkedése után - ami az olaj- és vegyipari árak megugrásának volt köszönhető, és ugyancsak 3-án hozták nyilvánosságra - nem lett volna meglepő.
A kamatcsökkentés mindazonáltal nem fokozta egyértelműen tovább azt az optimizmust, ami a múlt év utolsó két hónapjában az állampapírpiacon tapasztalható volt. A rövidebb futamidejű papírok hozama esett, a három, hat és tizenkét hónapos hozamok egy hét alatt 0,22-0,26 százalékponttal - 12,20, 12,11, illetve 12,10 százalékra - zuhantak. A kétéves papíroknál 11,55 százalékon stagnálás, a három-, öt- és tízéves kötvényeknél viszont 0,25-0,37 százalékpontos hozamemelkedés következett be (11,00, 10,19, illetve 9,21 százalékra nőttek a hozamaik).
A hozamkorrekciónak több oka is lehet. A múlt év végi áremelkedés az állampapírpiacon már olyan mértéket öltött, a hozamok olyan optimizmust tükröztek, amely talán nem volt teljesen megalapozott. A jelenlegi, továbbra is relatíve alacsony hozamok viszont azt is mutatják, hogy a befektetők nagymértékben beépítették az árakba Magyarország gyors európai uniós, illetve gazdasági és monetáris uniós csatlakozását.
Mindez azt is eredményezi, hogy a hosszabb futamidejű magyar kötvények hozama a korábbinál sokkal nagyobb mértékben együtt mozog az EU-ban kibocsátott papírokéval.
Az európai kötvények hozama pedig éppen gyors ütemben emelkedik, az ottani gyorsuló gazdasági növekedéssel kapcsolatos kamatemelési várakozások hatására. Ezt a folyamatot erősítik a "túl sikeres" évezredváltás után erősödő amerikai kamatemelési várakozások is.
A következő hónapokban a magyar kötvénybefektetők helyzete valószínűleg egyre inkább hasonulni fog a részvénypiacon már megszokotthoz. Elsőként nem a magyar helyzetre, hanem a külföldi piaci fejleményekre fognak reagálni a szereplők.
KISHONTI LÁSZLÓ