A dán "euródráma" nem kavarta fel a nézőket

Az eurókereskedést szűk sávba szorította a legerősebb jegybankok intervenciójától való félelem, amit mi sem bizonyított jobban, hogy a közös európai pénzre nézve elméletileg kedvezőtlen makroadatok nem gyengítették a vezető devizákkal szembeni árfolyamát. A 12 havi német infláció szeptemberben hároméves csúcsra, 2,4 százalékra emelkedett, az importárak pedig 19 éve nem látott mértékben nőttek, arra utalva, hogy az Európai Központi Bank (ECB) további kamatemelésre kényszerülhet, visszafogva a térség tetőzni látszó növekedési ütemét.
A francia háztartások fogyasztásának visszaesését az elemzők már úgy értékelték, hogy az eurózóna második legnagyobb gazdaságában az ez évi növekedési ütem korábban feltételezett 3,5 százalékos mértéke nem válik valóra. Az amerikai GDP viszont a második negyedévben - a felülvizsgált adatok szerint - éves összehasonlításban 5,6 százalékkal, az előzetesen megadottnál 0,3 százalékkal nagyobb mértékben bővült.
Az árfolyamot normális esetben megmozgató adatoknak csak igen mérsékelt hatása volt, mivel az intervenció lehetősége mellett a piac az eurócsatlakozásról csütörtökön tartott dán népszavazás miatt is inkább kiváró álláspontra helyezkedett. Számtalan latolgatás látott napvilágot arról, hogy miként befolyásolhatja az euró árfolyamát a népszavazás eredménye, amelyről az előzetes közvélemény-kutatások valószínűsítették, hogy elutasító lesz. Voltak, akik "lenni vagy nem lenni" alapon megkongatták a vészharangot az euró felett, de az elemzők nagy része úgy vélte, hogy a piac beárazta az immár ötödik nemleges döntést, ezért emiatt nem várható a közös európai pénz gyengülése.
A piac csütörtökön gyakorlatilag az oldalvonalról szemlélte az egymás után napvilágot látott előzetes felméréseket, amelyek után némi meglepetésként hatott, hogy a dánok végül a feltételezettnél némileg nagyobb többséggel utasították el a csatlakozást. A koppenhágai jegybank mindenesetre - még az eredmények ismerete előtt - az euróval szemben is gyengülő korona megtámogatására dolláreladással interveniált, ezzel jelezte, hogy kész beavatkozni pénze védelmében.
Az euróhoz képest az ERM-2 árfolyamrendszerben meghatározott, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban lebegő korona a szakértők szerint várhatóan kivívja a spekulánsok szimpátiáját. A dán jegybank ennek elkerülésére pénteken 50 bázisponttal, 5,6 százalékra emelte az irányadó hitelkamatot, és az ECB elnöke kijelentette, hogy ha szükséges, bankja segít megvédeni a koronát.
Az eredmény közzététele után egyébként az euró/dollár jegyzés csak 50 bázisponttal, 0,8777-re süllyedt, de a pénteki európai kereskedés megindulását követően újabb mérsékelt nyomás alá került. Az eurócsatlakozás elutasítása az elemzők szerint rövid távon nem lesz negatív hatással a közös pénz árfolyamára, mert a vezető hatalmak jegybankjai már világosan tudtul adták, hogy készek a védelmére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az euró erősítését illetően egyetértés lenne, az amerikai pénzügyi vezetés ugyanis a múlt héten megismételte, hogy szó sincs az erős dollárt nemzeti érdeknek tekintő politika feladásáról.
Ebből viszont az eddigi jelek szerint az következik, hogy a G-7 pénzügyi vezetői prágai csúcstalálkozójukon nem kötöttek paktumot az euró trendjének megfordítására, mivel könnyedén kihasználhatták volna például azt a körülményt, hogy a jegyzés szerdán közel 0,89 dollárra emelkedett. (A vezető hatalmak az utolsó 15 évben háromszor állapodtak meg a devizapiaci trendek megfordításáról.) Technikai szempontból egyébként továbbra is az euró/dollár gyengülő trendjéről és azon belül konszolidációról lehet csak beszélni, amíg a jegyzés nem töri át felfelé meggyőzően a tavaly októberi 1,09-es és az idei júniusi 0,97-es helyi csúcsokra illesztett egyenest, amely jelenleg 0,92 körül húzódik.
Viharfelhők gyülekeztek a jen dollárral szembeni árfolyama felett a múlt héten, a jegyzés péntekre elérte a 108-as szintet. Fundamentális oldalról nehéz a japán pénz gyengülése mellett érvelni, hiszen a közölt makroadatok a megszokott módon vegyes képet mutattak a gazdaság állapotáról. Az ipar termelése augusztusban egy hónap alatt 3,3 százalékkal, 1993 óta nem látott mértékben nőtt. A kiskereskedelmi forgalom viszont a 41. egymást követő hónapban hanyatlott, továbbra is a gazdasági fellendülés sarokkövét jelentő magánfogyasztás gyengeségére utalva. A technikai elemzők szerint hamarosan várható, hogy a jegyzés valamelyik irányban kitör az év eleje óta kiépült háromszög alakzatból, és jelenleg inkább a jen némi gyengülésére tippelnek.
B. P. A.