A négy évtizedes múlt és a Ford kishaszonjármű-családból 1968 óta összesen mintegy öt millió fölötti – öt kontinensen, 75 országban – értékesítés is mutatja, hogy a márka tartósan a piac élmezőnyéhez tartozik. A mostani díjazást megelőzően 2001-ben (NAPI Gazdaság, Autósvilág, 2001. január 16., 7. oldal) volt az akkori Ford Transit kategóriájában Az év haszonjárműve, és ugyanilyet érdemelt ki 2003-ban a Ford Transit Connect kisáruszállító. A nagy Transit modellcsaládon időközben kisebb változtatásokkal újítottak, ezzel is biztosítva a kelendőségét.
A siker folytatásához nem pusztán a megújítás szándéka vezette a Ford fejlesztőit, azokat az elvárásokat is beleépítették a terveikbe, amelyeket – a véleménykutatások keretében – a korábbi Transit modellek használóitól kaptak. Az alapelvárások – akár egyéni fuvarostól, akár flottatulajdonosoktól származott a javaslat – az eddigi előnyök megtartása mellett a kényelmi és vagyonbiztonsági berendezések bővítésére irányultak. Ezekből is kiindulva a fejlesztők – felhasználva az elmúlt hat év tapasztalatait is – döntően a Transit arculatán változtattak, de ugyancsak hangsúlyos lett az utastér személyautós komfortjának kialakítása, az eddiginél is jobb vezethetőség, és nem utolsósorban az újabb biztonsági elemek, eszközök beépítése.
Az új Transit – amely karakterében emlékeztet a díjazott elődre – formatervezésénél a cél a markáns, ugyanakkor határozottan modern megjelenés, ami elsősorban a jármű orr-részében és a vezetőfülkében kapott hangsúlyt. Az új, függőlegesen elhelyezett fényszórókat mintegy összeköti az erőteljesen megrajzolt, háromléces hűtőmaszk, amelyen az európai Fordok történetének legnagyobb méretű emblémáját, a Kék Oválist helyezték el. A vezetőfülkében még látványosabb a változás: a személyautós kényelmet nem pusztán a Focusból és a Mondeóból megismert kormány nyújtja, hanem a műszerfal kialakítása, komfortkínálata is. Ide került a joystickos megoldású sebességváltó, a tárolóhelyeknek, -rekeszeknek pedig, kis túlzással, se szeri, se száma. A műszerfalegyüttes háromszintes, a felső részen is három tárolóegységet alakítottak ki. Kétoldalt például a menetlevelek, térképek, toll, telefon helyezhető el vagy italosdobozok, flakonok. A műszerfal középső részén egy 180 fokban elfordítható tálca segítheti a vezetőt, hogy például a menetlevelet kényelmesebben megírhassa, de ez a tálca pohártartót is tartalmaz. A hosszabb utazásokhoz szükséges eszközök közé tartozik például a C-Maxból visszaköszönő CD-rádió is. Praktikus tartozék még a rendelésre a műszerfalba szerelt menetíró, vagyis a digitális tachográf. Az új Transit hatféle dízel- és egyféle benzinmotorral kapható. Új erőforrás a 2,2 és a 2,4 literes Duratorq TDCi dízel öt- vagy hatfokozatú Durashift sebességváltóval szerelt motor, amelyet a francia PSA Peugeot–Citroën autógyártóval a Ford – kimondottan a kishaszonjárművekhez – közösen fejlesztett ki.
Az új Transit – például rövid, közepes, hosszú és nyújtott változatú tengelytávval, alacsony, közepes és nyitott platós és magas tetejű zárt áruszállítóként, szimpla vagy dupla kabinos furgonként vagy éppen személyszállítóként – a sorozatgyártási program szerint összesen hatvanféle változatban készül Southamptonban (Anglia) és Koaceliben (Törökország), ám egyéni kívánságra a Ford Special Vehicle Operations csoportja 150-nél is több választékot kínál.
A közlekedés- és a vagyonbiztonsági berendezések, eszközök terén a továbbfejlesztett futómű, az alapfelszereltségként járó elektronikus menetstabilizáló (ESP) is növelheti a vásárlási szándékot. Újdonság a vízálló indítókulcs, amely utazás közben folyamatosan töltődik, így annak energiaforrása a napi sokszori használattal sem merül le.
