Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Éppen egy évtizede, hogy megjelent az első kupé-kabrió, amelyet évszaktól függetlenül használhat a tulajdonosa. Ha nagy a meleg, egy mozdulattal eltüntetheti a jármű kemény tetejét, ha elered az első, akkor gombnyomásra visszakerül a tető a feje fölé. A Variodach elnevezésű tetőt alkalmazva a Mercedes-Benz 1996-ban vezette be a piacra az SLK coupe-cabrio (CC) modelljét, amely lényegében egy járműbe „terelte” a sportos autózást kedvelőket.
Fél évtizede előbb a Peugeot követte a Mercedest e részpiacon a 206-os CC-vel, majd a Renault következett a Mégane II-vel, amelynek a 307-es CC teremtett konkurenciát. A Peugeot 206 CC-ből 2001-től napjainkig összesen 912 kelt el Magyarországon. A 2004-ben megjelent 307-es CC 220-as eladást ért el. A márka piaci részesedése 3,5 százalék. A Renault-nak a tavalyi volt a legjobb CC-s éve: a 2004. ősz elején forgalomba került Mégane CC-ből összesen 260 kelt el. Az Opel kétféle CC-vel, a Corsa-alapokra épülő Tigra TwinToppal és az Astra TwinToppal, a Volkswagen (VW) pedig az Eosszal „nehezíti” a nagy választékkal szembesülő vásárlók helyzetét.
Összességében a három tucathoz közelít itthon is a klasszikusnak tekinthető, vászontetős kabriókat és a „keménykalapos” kupé-kabriókat kínáló autómárkák száma. Ezek a modellek az autózás örömét kínálják tulajdonosaiknak, s emellett erősítik márkahűségüket. Több, jellemzően prémium márka különféle kategóriákban is gyárt kabriókat. Ezek közül klasszikusnak számítanak a Mercedes-Benz és a BMW modelljei, de ide sorolhatók az Audi és a Porsche különleges autói is. A Mercedes-Benz a CLK, az SLK és az SL modellek kabrió változatait kínálja, ezen belül legendásnak tartják az először 1954-ben piacra került SL roadstert, amelynek ötödik generációját 2001 óta gyártják. Itthon 1998 óta 205 Mercedes CC és kabrió kelt el, a legtöbb, 126 az SLK-ból. A BMW a 3-as és a 6-os vászontetős kabriókkal, illetve a külön világot megtestesítő Z4-es roadsterrel van jelen a piacon. A magyarországi BMW-vezérképviselet hazánk európai uniós csatlakozása óta tartja számon saját értékesítési adatait, amelyek szerint 13 autóval a Z4 roadster a legnépszerűbb, a luxuskategóriába tartozó 6-osból pedig tiízet vettek.
Az Audi a megújult A4-esből a vászontetős Cabrioletet és az RS4 Cabrioletet kínálja, amelyekből az előző három évben összesen 60 kelt el. A Porsche a 911-es Carrerával és a Boxterrel gyarapítja a prémium-, illetve a luxusautó-piacot, ezekből 2002 óta a múlt év végéig 52 kelt el. Az új autók iránti kereslet töretlen: az Audinál és a Porschénél is folytatódott a tavalyi növekedés. Az előbbi márka autóiból idén az első félévben 19-et, az utóbbiból pedig kilencet vásároltak. A kabrió modellt kínálók táborát bővíti a Honda, a Saab, a Cadillac, a Lexus vagy az Alfa Romeo, amely a teljesen megújult Brera (NAPI Lendület, 2006. március 30., IV. oldal) alapjaira épített kabriójával, a Spiderrel lepte meg a piacot. A Volvo a tavalyi budapesti autószalonon mutatta be régiós premierként a V70-es CC-t, amelynek itthoni értékesítése a jövő év tavaszán kezdődik. A Citroën Pluriellje egy autóban négyféle megoldást rejt: lehet kabrió, roadster, pick-up és hétköznapi személyautó is.”
A kisautók világában a smart, a Mini három-négy éve jelen van kabrióval, az Opel Tigra TwinTop CC-je a múlt év óta gyarapítja a kínálatot, a Nissan Micra CC pedig tavaly decemberben jelent meg a hazai márkakereskedésekben, s idén eddig 28 kelt el belőle.
A japán márka a 350Z roadsterrel – amelyből négyet vásároltak idehaza – nagyobb élményautót is kínál.
A kabriók népszerűségét nem csökkenti, hogy áruk másfél-kétszerese az alapmodellekének, s ez a prémium, illetve a luxusmodelleknél még inkább érvényes. Kis kategóriás kabriókat 3,8–5 millió forint közötti áron lehet megvásárolni, a középkategóriásoknál már hétmillió az alsó határ, s az ár a felszereltség függvényében elérheti a 17 milliót is. A prémium és a luxusmodelleknél 10 millió alatt nincs kínálat, a felső határ 25–27 millió körül alakul, de a Porsche 911 Carreráért például 32 millió fölötti árral kell számolni.
A CC-piacon sajátos csata zajlik azzal kapcsolatban, hogy milyen rövid idő alatt nyitható vagy zárható az autók teteje. A 30 másodperc ma már akár soknak is számíthat. Ennél is jobban figyelnek a fejlesztők arra, hogy a csomagtartótérbe alábukó tető minél kevesebb helyet foglaljon el. Ez utóbbira a VW már itthon is kapható, teljesen új fejlesztésű Eos modellje a legújabb példa, hiszen olyan ötrészes, CSC tetőrendszerrel szerelték fel, amely lehetővé teszi, hogy a szélvédőkeret ne nyújon be túlságosan az első üléssor fölé – amivel megkönnyítik a be- és kiszállást is –, s amely toló-billenő üvegtetőt is tartalmaz, még kellemesebb hangulatot teremtve az utastérben. A csomagtartó befogadóképessége nyitott tetőnél 205 liter, „kalapos állpotban” 380 liter. Ugyanakkor úgy alakították ki a tetőrendszer működtetését, hogy az Eos hátsó részén lévő érzékelő jelzi, ha a jármű mögött túl közel áll egy másik autó, amivel ütközhet a nyitáskor-záráskor kicsit kilógó csomagtartófedél. A nyitás-csukás nem egészen 25 másodpercet vesz igénybe. Az erre az évre tervezett 100 VW Eos-eladásnak csaknem a fele – 47 megrendeléssel – már az április–júliusi időszakban teljesült. Emellett forgalomban van még a VW Beetle kabriója, amelyből 2003 óta eddig 19 kelt el.
Az itthoni kabriókínálat legfrissebb újdonsága a vadonatúj fejlesztésű, kemény tetős Mitsubishi Colt CZC Cabrió, amely kétféle motorral kerül forgalomba. Az egyik 1,5 literes, 109 lóerős, a másik 1,5 literes, turbóváltozat, amely 150 lóerős. Az autó az ABS-től kezdve a kipörgésgátlón, a négy tárcsaféken és az első és oldalsó függönylégzsákokon át a bukókeret beszerelésének lehetőségéik igen széles skálán kínál közlekedésbiztonsági felszereléseket.
A kemény tetős kabriók klasszikusnak számító típusa, egyben eladási adatai alapján a világ legkelendőbb roadstere a Mazda MX5. Míg tavasszal a megújult és korszerűsített vászontetőrendszerrel ellátott változat került az itthoni márkaszalonokba, addig a legenda – a fejlesztők várakozásai szerint – kemény tetős MX5-tel folytatódhat. Ezt a modellt alig egy héttel ezelőtt mutatták be a londoni autókiállításon. A kétüléses MX5-ösből 1989–97 között 431,5 ezeret vásároltak világszerte, a második generációs változatból 2005-ig több mint 290 került forgalomba. E Mazda-modellnek az adja a varázsát, hogy nem újították meg gyökeresen az első változathoz képest, hiszen úgy szerették a vevők, ahogy van.
A fejlesztésekben nincs megállás, a Ford például – a kis kategóriás StreetKa kedvező fogadtatásán is felbuzdulva – várhatóan jövőre jelenik meg a piacon a Focus CC változatával, de a Kia és a Huyundai is bejelentette kabriófejlesztéseit.
