Az új év első napján ismét útnak indul a világ jelenleg leghíresebb terepraliversenye: a Dakar-rali, amely ezúttal – Párizs helyett – Lisszabonból indul. A pályaszakaszokat – a szervezők honlapja szerint – úgy választották ki, hogy minél inkább a navigációs tájékozódásra koncentráljanak a versenyzők, próbáltak arra törekedni, hogy a sebesség kevésbé számítson. Ez érvényes a gyorsabb haladást lehetővé tevő köves, illetve a homokos és a buckákkal teli szakaszokra is, amelyeken – a szervezők szándékai szerint – az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a navigálási ügyesség. A 2006-os futamon 9043 kilométeres távot kell leküzdeniük az indulóknak, ebből 4813 kilométert tesznek ki a speciális szakaszok. Portugáliában kettő, Marokkóban három, Mauritániában négy, Maliban kettő, Guineában egy, Szenegálban ismét három szakaszon kell különleges teljesítményt nyújtaniuk a versenyzőknek. A pihenőnap január 8-án, Nouakchottban lesz, az eredményhirdetések és a díjkiosztók 15-én zajlanak. A leghosszabb a Nouakchott és Kiffa közötti szakasz, amely összesen 874 kilométeres távot jelent.
A magyarok az idén igen előkelő rajtszámokkal indulhatnak, hiszen a terepjáróknál 300-tól indult az osztás, és Palik Lászó a 318-as számot kapta, csapattársa: Kis Sándor pedig a 319-est, Liszi László a 324-est, Szalay Balázs pedig a 339-est viheti. A korábbi évek megszokott magyar indulói mellett egy új csapat: a Kristóf Márton–Hujber Imre páros is rajthoz áll. Az öt magyar autós egységen kívül négy magyar motoros is benevezett, végül a hazai versenyzők sorát három kamionos egység gyarapítja. Közülük kettőnek, a Darázsi Zsolt és a Szaller Zoltán vezette egységnek hátvédszerep jut, hiszen az előbbi a Szalay-, az utóbbi a Palik-féle csapat alkatrészeit szállítja, ám a Szobi Balázs, Éder Attila, Jobbágy Ákos trió kifejezetten a kamionos versenyre nevezett be, tehát csak magukkal kell törődniük.
A magyar autós indulók jó része immár kifejezetten nagy és erős alakulatnak számít a Dakar-rali versenyzői között. Egyes itthoni szakági vélemények szerint közvetlenül a gyári, illetve a „félgyári” csapatok után következnek. Az ambíciókat mutatja például az is, hogy Szalay Balázs már jó ideje hangoztatja: nem a részvétel, hanem az eredmény a fontos. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) illetékesei szerint – az eddigi eredmények fokozatos javulását tekintve – lehet olyan magyar egység, amelyik a végső összesítésnél az első tízben végez. A komoly eredmények eléréséhez – a „szaktudáson” kívül – komoly összegeket is be kell dobni a kalapba. Az MNASZ szakembereinek becslése szerint a hazai élmezőnynek egy-egy Dakar-ralira jelenleg 50–70 millió forint közötti összeget kell előteremtenie.
Az igen kedvezőnek számító magyar rajthelyek azért is kiemelkedőek, mert az idén minden eddiginél többen neveztek a Dakar-ralira, s éppen túljelentkezés miatt már július közepén le kellett záráni az indulók listáját.
Végül is a rajthoz összesen 240 motorkerékpár, 188 autó és 80 nehézgépjármű áll. Új fejleménynek számít, hogy a GPS-technológiát az idén annyira legyengítik, hogy az mindössze a haladási irányt fogja mutatni. Így a navigátor csak egyetlen forrásból, a versenyre készült útikönyvből tájékozódhat, ezért az egyéni navigációs készségekre igen nagy szükség lesz.
Ugyancsak újdonság, hogy a biztonság érdekében számos sebességi korlátozást vezettek be a versenyen, aminek az az előzménye, hogy korábban több halálos motorbaleset történt. A motorokkal és a nehézgépjárművekkel maximum óránkénti 150 kilométeres sebességgel lehet majd haladni. A falvakban pedig egyetlen résztvevő sem mehet – köztük a kisegítő és a sajtójárművek sem – gyorsabban az óránkénti 50 kilométeres sebességnél.
