Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bajba került a világ legnagyobb napfénytetőgyára, a müncheni Webasto, amikor a kilencvenes évek elején a tömegfogyasztásra szánt autókba is egyre több légkondicionálót építettek be. A kereslet visszaesésére innovációval válaszoltak: kifejlesztették az autók akár teljes tetejét kiváltó panorámaablakot, ezzel mintegy kvázi kabrióvá változtatva az autót.
Bár kézenfekvőnek tűnik, az újdonság létrehozása nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ki kellett találni a karosszéria és az üvegtető illesztésének technológiáját, illetve egy bonyolult elektromechanikus megoldást a nyitható rész mozgatására. Ehhez a Webasto kétszeresére, 74 millió euróra emelte k+f költségvetését 1995 és 2001 között és 300 új fejlesztőmérnököt vett fel, 800-ra emelve e munkakörben alkalmazott munkatársainak számát - derül ki a Financial Times cikkéből. Mindennek eredményeként a cég által évente bejegyzett találmányok száma átlag 100-ról tavaly 350-re emelkedett.
A Webasto birtokolja a napfénytetőgyártás világpiacának 45 százalékát (nagyobb versenytársai az egyesült államokbeli Arvin-Teritor, a holland Inalfa és a japán Aisin). Tavaly 3,1 millió napfénytetőt értékesítettek (az autógyártók összesen körülbelül 6 millió tetőablakot rendeltek), amelynek tíz százaléka volt panoráma típusú tetőablak. Josef Kortüm, a Daimler-Benzet és a Volkswagent is megjárt cégvezető úgy véli, hogy a jövő évre 30 százalékra, 2005-re pedig 50 százalékra nőhet ez az arány. Az innovációnak köszönhetően a vállalkozás árbevétele dacolt az autóipari összeladások visszaesésével - a tavalyelőtti 1,1 milliárd euróhoz képest 10 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
A Webasto arra készül, hogy teljes napfénytetők mellett tetőmodulokat is értékesít. Ezzel illeszkednek az autógyárak azon törekvéséhez, hogy modelljeik egyre több részegységének gyártását bízzák beszállítókra. Az olasz Pininfarina dizájncéggel együttműködve kifejlesztett tetőrendszereik egyes moduljait már szállítják is például a DaimlerChrysler AG-nek és a japán Daihatsu Corp.-nak. Kortüm e részértékesítésből évi 150 millió euró bevételre számít.
K. S.
