Egyelőre nem hozott pozitív eredményeket a külföldiek tulajdonszerzése a japán autógyárakban. A Nissan, amelyben a Renault bír meghatározó befolyással, lényegében ugyanannyi kocsit ad el ma is, mint harminc évvel ezelőtt, piaci részesedése odahaza 14,3 százalékról 13,7-re csökkent februárban és a célul tűzött 857 millió dollár üzemi eredmény helyett - az előzetes számítások szerint - csak 380 milliót ér el a március 31-ével záruló üzleti évben. A Mazda is 150 millió dollárral csökkentette nettóprofit-előrejelzését (238 millióra), miután az erős jennel párosuló gyenge belföldi kereslet jelentős csapást mér a termékei 60 százalékát exportáló gyárra. Bár a Ford már 1996 óta irányítja a japán autógyártó céget, csak idénre várható az első közösen fejlesztett sportautó piacra kerülése (NAPI Gazdaság, 2000. március 1., 22. oldal). Elemzők hasonló gondokra számítanak egy esetleges Mitsubishi-DaimlerChrysler frigy létrejötte esetén is: hét, illetve négy éve már indított a két cég egy-egy közös projektet, amelyek kudarccal végződtek. Igaz ugyanakkor, hogy a Mitsubishi most nem nagyon lehet válogatós: egyedül aligha állhat helyt a globalizálódó autógyártásban.
(Business Week)
