Míg az új autók eladásáról - a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) gondozásában - akár negyedéves összesítéssel pontos adatok állnak rendelkezésre, addig a használt járművek tulajdonosváltásáról nincsenek összefoglaló információk, legfeljebb részadatok, amelyekből következtetni, becsülni lehet a forgalomra. Egy eladásra szánt autó a felek közvetlen adásvételével is gazdát cserélhet, vagy bizományi értékesítés formájában, autókereskedő közvetítésével. Ez utóbbiak számáról - leszámítva a márkaimportőrök hivatalos kereskedéseit - nincs összesítés. Míg a márkakereskedők - akár bizományban, akár készpénzért, illetve beszámítással kínálják telepeiken az autókat - az adásvétel kapcsán számlát állítanak ki, addig a többnyire kerítéssel körülvett üres telkeken működő használtautó-kereskedők az ügyfelekre bízzák a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos papírmunkát. Az viszont mindenkire érvényes előírás, hogy a használt autó új tulajdonosát a rendőrségen be kell jelenteni, s a jármű paramétereinek függvényében átírási, újabban vagyonszerzési illetéket kell fizetni (köbcentinként tíz forinttal számolva).
Az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésigazgatási Osztályának nyilvántartása szerint tavaly az 1998. évi 646 ezernél 82 ezerrel kevesebb, 564 ezer használt gépjármű tulajdonosváltozását regisztrálták. Korábbi adatokat nem tudtak a rendelkezésünkre bocsátani és a részletekről - például a haszon-, illetve személygépjárművek arányáról - sem tudtak beszámolni.
Támaszkodva Győző Gábornak, az MGE elnökének becslésére, miszerint a magyarországi újautó-vásárlások 90 százalékát használt gépjármű beszámításával bonyolítják, a "tiszta" használtautó-forgalom tavaly valószínűleg nem érte el a 450 ezret.
A magyarországi használtautó-piacon megbízható és a változásokat ténylegesen mutató, használható adatokkal az importstatisztika szolgál. A vámon behozott gépjárművek aránya azonban meglehetősen csekély a piac egészét tekintve. Pártos Csaba, a használt gépjárművek vámügyeit intéző 7. számú vámhivatal parancsnokhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy a kilencvenes évek elejéhez képest mára - mind a mennyiséget, mind a behozatali formát tekintve - megfordult a tendencia. Akkoriban elsősorban magánhasználatra hoztak be autókat, ám az évtized közepétől az import szinte teljes egészében kereskedelmi célú. Ezt abból állapítják meg, hogy természetes személy, vagy vállalkozás bonyolítja-e az importot. Ha vállalkozás, azt a statisztika szerint nyilvánvalóan kereskedelemi szándékkal teszi. Pártos elismerte, hogy százszázalékos biztonsággal nem állapítható meg, s nyilatkozni sem kell arról, hogy egy cég miért hoz az országba autókat, az viszont nem valószínű, hogy az autóparkja bővítése érdekében importál használt járműveket. Ez utóbbi esetben az a gyakoribb, hogy vámügynökségen vagy gépjárműimportőrön keresztül bonyolítják a beszerzést.
A vámolással kapcsolatos anomáliák csökkentése, kiszűrése érdekében 1996-ban központi gépjármű-kirendeltséget hoztak létre, ezzel egyidejűleg több szakember közreműködésével szigorították a bevizsgálásokat. Ám - valószínűleg nem ezzel összefüggésben - az utóbbi években a behozatal a korábbi negyedére-ötödére, tavaly 10 ezer alá zuhant, és ez a tendencia csak 1999-ben fordult meg. Ezzel mintegy párhuzamosan - leginkább az utóbbi három évben - az is a használt autók vámforgalmának csökkenéséhez vezetett, hogy évről évre nőtt az újautó-eladások üteme.
A tisztább autópiaci viszonyok kialakítása érdekében más intézkedéseket is hoztak, például 1998. január elsejétől a Közlekedési Felügyelet kitelepült a 7. számú vámparancsnoksághoz, sőt a piacot tovább regulázó rendelkezések láttak napvilágot. A többi között módosították a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendeletét, s attól kezdve a külföldről behozott gépjárművek közül csak azokat lehetett belföldön forgalomba helyezni, amelyek személyautók esetében nem voltak idősebbek négy-, haszonjárművek esetében pedig hatesztendősnél. Ettől az évtől azonban az évjárat nem korlátozza a behozatalt, csupán azt vizsgálják tüzetesen, hogy megfelel-e az adott jármű a hazai környezetvédelmi, műszaki előírásoknak (NAPI Gazdaság, 1999. november 2.). A módosított rendelet egyúttal szigorúbb fizetési garanciákat vár el a vámügynökségektől, azaz az importőrtől lényegében nagyobb tőkeerőt, garanciavállalást követel (ld. keretes írásunkat).
Míg 1999-ben a használt autók importforgalma - vélhetően a vizsgáztatás szigorításának előrejelzése miatt - 12 ezerre növekedett, addig szakemberek számításai szerint az új szabályok életbelépése miatt az idén kevesebb használt autó behozatala várható (NAPI Gazdaság, 1999. december 14., 10. oldal).
Sehonnan nem kaptunk adatot a használtautó-kereskedelem teljes forgalmára, jövedelmezőségére vonatkozóan. Sas Gyula, az APEH adóalany-nyilvántartási és ügyfélkapcsolati osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy mennyi a hivatal által nyilvántartott, gépjármű-kereskedéssel fő tevékenységként foglalkozó vállalkozás, ám ezek árbevételére, eredményességükre vonatkozó adatot nem tudott közölni. Az egyéni vállalkozókról tevékenységi körük alapján egyértelműen kiderül, ha használt gépjárművel (is) kereskednek, a társas vállalkozások viszont egy sor tevékenységet regisztráltatnak alapításkor, amelyek között szerepelhet a gépjármű-kereskedelem is. Ilyenkor pedig adózási szempontból nem kell szétválasztani a bevételeket, nem különül el, hogy értékesítenek-e akár új, akár használt autót. A tevékenységek európai uniós normáknak megfelelően kialakított egységes ágazati osztályozási rendszere - közismertebb nevén TEÁOR - nem tesz különbséget aközött, hogy valaki használt vagy új gépjárművel kereskedik.
Az egyéni vállalkozások között tavaly év végén 975-en foglalkoztak használtgépjármű-közvetítéssel, míg azoknak a társas vállalkozásoknak a száma, amelyek új és/vagy használt járművek eladásával foglalkoznak, 19,3 ezer volt. A legszembetűnőbb változás, hogy míg 1997 óta a szakmában dolgozó egyéni vállalkozások száma 600-ról majdnem ezerre nőtt, ugyanebben az időszakban a társas vállalkozások száma 2900-zal csökkent. Erre az APEH - éppen a részletek ismeretének hiánya miatt - nem szolgálhatott magyarázattal.
CZ. O.
**** KERETBEN ****
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvántartja a használt személygépkocsik, az új és használt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedőket. Ha a kereskedő a telephelyének megfelelő műszaki feltételeket csak más tulajdonában lévő eszközökkel tudja biztosítani, illetve, ha a telephely nem a kereskedéssel foglalkozó személy tulajdonában van, úgy a tulajdonossal kötött szerződés hitelesített másolatát kell csatolnia a nyilvántartási kérelemhez. A működőképes használt, vagy alkatrész-értékesítés céljából behozott sérült gépjárműről a vámhivatal vizsgálatát igazoló, meghatározott záradékkal ellátott határozattal kell rendelkeznie a kereskedőnek. Forgalomból végleg kivont járművet hatóságilag érvénytelenített okmányokkal vásárolhat, viszont csak érvényes forgalmi engedéllyel és környezetvédelmi igazoló lappal rendelkező járművet adhat el. Annak a gépjárműnek a műszaki állapotáról, amelyet el akar adni, műszaki állapotlapot kell kiállítania, amelynek egy példányát meg kell őriznie.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvántartja a használt személygépkocsik, az új és használt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedőket. Ha a kereskedő a telephelyének megfelelő műszaki feltételeket csak más tulajdonában lévő eszközökkel tudja biztosítani, illetve, ha a telephely nem a kereskedéssel foglalkozó személy tulajdonában van, úgy a tulajdonossal kötött szerződés hitelesített másolatát kell csatolnia a nyilvántartási kérelemhez. A működőképes használt, vagy alkatrész-értékesítés céljából behozott sérült gépjárműről a vámhivatal vizsgálatát igazoló, meghatározott záradékkal ellátott határozattal kell rendelkeznie a kereskedőnek. Forgalomból végleg kivont járművet hatóságilag érvénytelenített okmányokkal vásárolhat, viszont csak érvényes forgalmi engedéllyel és környezetvédelmi igazoló lappal rendelkező járművet adhat el. Annak a gépjárműnek a műszaki állapotáról, amelyet el akar adni, műszaki állapotlapot kell kiállítania, amelynek egy példányát meg kell őriznie.
Szigorították a vámérték - az az érték, amelynek alapján kivetik a vámot - vizsgálatának időtartamára a különbözeti vámbiztosíték kezes cég által történő nyújtásának feltételét. Eszerint, ha a vámhatóság nyilvántartásában lévő, az autó értékére vonatkozó összehasonlító érték 20 százaléknál nagyobb mértékben eltér az ügyfél által bevallott vámértéktől, akkor a vámhatóság vizsgálatot folytathat. A vizsgálat időtartamára a két érték közötti adótartalom-különbözetre az importőrnek biztosítékot kell nyújtania. Ennek formája: bankgarancia, készpénz, vagy más, erre jogosult gazdálkodó kezességvállalása.
A vámügynökségek által nyújtott kezességvállalás feltételeit megszigorította a törvény, hiszen eddig 20 millió forint bankgarancia ellenében korlátlan mértékű kezességet vállalhattak, míg ez év január 1-jétől csak bankgaranciájuk erejéig vállalhatnak kezességet.