Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világ búzatermése 30 millió tonnával lehet több az előző évinél a 2007/2008-as gazdasági évben. A FAO legfrissebb adatai szerint a búzatermés az Egyesült Államokban 19, az EU 27 országában 11, Oroszországban 2, Ukrajnában pedig 26 százalékkal növekedhet, Ausztráliában pedig egyenesen megduplázódhat. Kanadában, Argentínában, Brazíliában és Kínában viszont az előző gazdasági évhez képest a termés mérsékelt csökkenésére lehet számítani. Az EU-tagállamok közül Magyarországon kívül Franciaországban, Lengyelországban és Németországban várható bővebb búzatermés.
A föld déli féltekéjén most takarítják be a kukoricát – hívja fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb gabonapiaci jelentése. Az argentin kukoricatermés 5,7 millió, míg a brazil 6,3 millió tonnával haladhatja meg ebben a gazdasági évben az előző szezonét. Csak az Egyesült Államokban 15 százalékkal bővült a kukorica vetésterülete, ami rekordtermést jelenthet a 2007/2008-as gazdasági évben.
Ez is oka annak, hogy a bioetanol iránti amerikai keresletnövekedés ellenére – ami az áresési tendenciát az emelkedő olajárakkal együtt lassítja – a chicagói tőzsdén március végétől erőteljesen esésnek indult a kukorica májusi határidős jegyzése: a kötések a februári, tonnánkénti 32–36 ezer forintos árszintről mintegy 10 ezer forinttal csökkentek. Az áresés megfigyelhető az európai, ausztráliai, észak- és dél-amerikai kikötői áraknál is. A búzaár visszaesésének hátterében biztosan a várhatóan nagyobb kínálat áll. A kukorica árcsökkenésében a fenti várható nagyobb kínálat mellett szerepet játszanak az időjárási körülmények, illetve a déli féltekén betakarított árumennyiség, ami megjelenik a piacon. A jelenlegi kukoricaárak esését ezenkívül a takarmány- és humáncélú kereslet is lassítja.
A kelet-közép- és nyugat-európai országokban az étkezési búza termelői ára továbbra is magas. Magyarországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában a 11–12. héthez képest mérsékelt árcsökkenés következett be, a németországi árak pedig 34 ezer forinton stagnálnak. A térségben továbbra is a tonnánkénti 22 ezer forintos kazah termelői ár a legalacsonyabb.
Magyarországon a takarmánykukorica termelői ára a 13. héten 31 ezer forint felett mozgott, 7 ezer forinttal magasabban, mint egy évvel korábban, de meg kell jegyezni, hogy a márciusi termelői ár – az étkezési búzáéhoz hasonlóan – 32 ezer forint közelében, azaz 5 ezer forinttal alacsonyabban volt, mint 2004 azonos időszakában. A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában az euro búza, a takarmánybúza és a takarmánykukorica jegyzései egyaránt erőteljesen estek az előző hetekhez képest, a csökkenés a májusi jegyzések esetében több mint ezer forint volt. Az euro búza és takarmánykukorica májusi jegyzései közötti árkülönbség 4 ezer forint, a tőzsdei kötések csökkenése – mind a búza, mind a kukorica esetében – jól tükrözi, hogy a vásárlók már inkább az új termésből szeretnének vásárolni.
A Nemzetközi Takarmányipari Szövetség legújabb takarmányipari felmérése szerint a világ takarmánygyártása mintegy 618 millió tonna. Ezt a keveréktakarmány-mennyiséget elsősorban ott állítják elő, ahol az alapanyagok megtalálhatók és ahol a húsfogyasztás a legmagasabb – emlékeztetett Gáti Levente, az Alltech Hungary Kft. ügyvezetője a napokban tartott I. Országos Agráripari Konferencián. Hozzátette: Észak-Amerika vezet – körülbelül 122 millió tonnával –, bár az adat egyedül az Egyesült Államokban 179 millió tonna lenne, ha abba beleszámítanák a gazdaságokban megtermelt és felhasznált 57 millió tonnát is. A következő helyen Ázsia keleti része áll 157 millió tonnával, amiből mintegy 73 milliót Kína termel meg. A világ egy főre eső takarmánytermelése 1980-ban 82 kilogramm volt, ez 2004-re 96 kilogrammra nőtt. A csúcsot a fejenkénti 105 kilogramm jelentette 1995-ben. Egyértelmű, hogy a takarmánytermelés nem tartott lépést a népesség gyarapodásával. Gáti Levente szerint amennyiben Kínában az egy főre jutó húsfogyasztás megduplázódna, az akkora takarmányigényt jelentene, amekkorára egyelőre még a nagy gabonatermelő országok sincsenek felkészülve. Mindeközben bővül a bioetanol iránti kereslet.
A növekvő bioetanol-igény az élelmiszerárakon keresztül már inflációs nyomást okozott az Egyesült Államokban, de ez a folyamat elindult Európában is. Emiatt előreláthatóan egyre több kukoricát termelnek majd a világban, ezzel együtt persze csökken azoknak a növényeknek a területe – párhuzamosan pedig emelkedik az áruk a bioetanol-alapanyag kukoricáéhoz hasonlóan –, amelyek helyett kukoricát termelnek. Ilyen növény lehet például a szója, amely szintén jelentős takarmány-alapanyag. Varga András, a Kölesdi Agrár Kft. ügyvezetője szerint mindenesetre a jövőben érdemes lesz kukoricát termelni – és ezt nemcsak az idei magas árak alapján gondolja így, hanem az elmondottakra tekintettel is.
