Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Köztársaság tokiói nagykövetségétől kapott tájékoztatás szerint a japán hatóság kedden feloldotta a magyar sertéshúsra vonatkozó importtilalmat, azaz a mai naptól a magyar exportőrök ismét szállíthatnak Japánba. A hírt Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes is megerősítette.
Az úton lévő közel ötvenkonténernyi áru sorsa még kérdéses, de nagyon örülünk a döntésnek – kommentálta a hírt Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetsége ügyvezető titkára. Hozzátette: a japán hatóságok kedvező döntéséhez nagymértékben hozzájárult a tokiói magyar nagykövetség és a hazai állat-egészségügyi hatóság együttműködése és szakdiplomáciai erőfeszítése. A kiszállítások csak rendkívül kemény feltételekkel indulhatnak újra, hiszen az exportra is termelő cégek nemcsak a vaddisznó-sertéspestistől érintett területekről nem fogadhatnak árut. Az exportáló üzemek gyakorlatilag négy, Szlovákiával határos megyéből: Nógrád, Pest, Heves és Borsod megyéből nem fogadhatnak élő sertést. Reméljük, hogy az export újraindulása hozzájárul majd a sertéságazat válságos helyzetének rendeződéséhez és enyhül a szereplőkre nehezedő piaci árnyomás.
Mint emlékezetes, nem is olyan régen – szakértők szerint – minden szakmai indokot nélkülözött az, hogy Japán importtilalmat vezetett be a magyar sertéshúsra a szlovák határ közelében talált sertéspestises vaddisznók miatt, haszonállatok esetében ugyanis nem fordult elő a megbetegedés. Japánba öt-hat magyar cég exportál sertéshúst, ezektől nem vették át a japán kereskedelmi partnerek a kivitt szállítmányokat, jelentős mennyiség pedig kikötőkben rostokolt. Magyarországról Japánba hozzávetőleg 11 ezer tonna sertéshúst – ez a magyar sertéshúsexport 10–15 százaléka – szállítanak évente, mintegy 9 milliárd forint értékben. A japán tilalom nyomán heves reakciókat váltott ki a felvásárlási árak vélelmezett csökkenéséről szóló hír. Többen akkor úgy vélték, hogy az ágazat tönkretételét jelentené a felvásárlási árak esetleges letörése. Pedig a piac nem csupán Magyarországon produkált alacsony felvásárlási árakat, Németországban például már alacsonyabb áron vásárolják fel a sertést, mint itthon.
