Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A prognózisok szerint a világ búzatermelése az előző gazdasági évi 592 millió tonnáról 46 millió tonnával bővülhet a 2007/2008-as gazdasági évben – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentéséből. Az elemzők a növekedést az ausztráliai termelés felfutásától várják, miután a kontinensen 2006–2007-ben alig 10 millió tonna búza termett, a mostani szezonban azonban 15 millió tonnára is kilátás van. A kukorica termelése az előző szezonbeli 693 millió tonnánál várhatóan 17 millió tonnával lesz több, a világ árpatermelése pedig 148,6 millió tonna lehet, mintegy 11 millió tonnával nagyobb az előző gazdasági évhez viszonyítva.
Piaci szakértők szerint nagy kérdés, hogy egy ilyen meglóduló termelés milyen hatással lesz a piaci árakra, amelyek jelenleg jóval magasabbak az EU intervenciós árszintjénél. A papírforma szerint akár le is tornázhatja az árakat az árubőség, más kérdés, hogy az egyre nagyobb mértékű bioetanol-igény a tengerentúlon már beindította az inflációs spirált. Azaz – s ezt ma leginkább talán éppen az amerikai takarmányos cégek érzik – hiába több a kukorica, így is kevesebb juthat belőle takarmánynak, ennek drágulása nyomán pedig emelkednek a húsárak, végül a fogyasztói árak is.
Idehaza a gabonafélék termelői árai eddig mindenesetre töretlenül emelkedtek a múlt évi betakarítási időszaktól: a malmi és a takarmányozási célú termények termelői ára egyaránt 30 ezer forint felett alakult. Az áremelkedés a kelet-közép- és nyugat-európai országoknál is megtörtént. Az étkezési búza német- és oroszországi, valamint szlovákiai tonnánkénti termelői árai februárban meghaladták a 35 ezer forintot, így 4 ezer forinttal magasabbak voltak, mint a hazai termelői ár. Március első hetében a magyar és a fenti termelői árak közeledtek egymáshoz – hívják fel a figyelmet az elemzők. A búza hazai termelői ára például tonnánként 37 ezer forint körül alakult, hasonlóan a bolgár és a szlovák árakhoz. A kukorica németországi termelői ára ugyanakkor februárban még 10 ezer forinttal volt magasabb a hazai áraknál. Eközben a búza és a kukorica ukrán termelői árainak tendenciája megegyezik a magyar és európai termelői árakéval, szintje azonban leginkább a hazai árakéhoz közelít, azaz elmarad a Nyugat-Európában kialakult szinttől.
Ami a takarmányokat illeti, azok hazai feldolgozói értékesítési átlagárai mérsékelten növekedtek a 2005. évi mélypont után. A broilertáp átlagos értékesítési ára ez év január–februárban csaknem 60 ezer forint volt tonnánként, míg a sertéstápé megközelítette az 50 ezer forintot. A hazai árakat, illetve esetleges növekedésüket egyes szakértők szerint visszafoghatja, hogy a sertéstáptermelés az EU 27 tagországában a tavalyi 48,9 millió tonnáról idén 49 millió tonnára növekedhet. A termelésbővülés Németországban 2-3, Lengyelországban 3, Dániában 2, Olaszországban 1 százalék lehet, a többi tagállamból csökkenést jeleztek, Spanyolországból 1, Franciaországból és Magyarországról egyaránt 1-2, Belgiumból 3 százalékos mértékűt. A hazai sertéstáptermelés visszafogása mögött szakemberek szerint nyilvánvalóan a sertéspiaci árak, illetve a sertésállomány drasztikus csökkenése áll. A baromfitápok várható termelését a madárinfluenza hatása miatt nehéz megbecsülni. Az Európai Bizottság 0,2 százalékos növekedést, azaz 46,6 millió tonna termelést valószínűsít idén a 27 tagállamban. Az EU–15-ök csoportjában a baromfi-keveréktakarmánygyártás előreláthatóan 0,5 százalékkal, 37,5 millió tonnára bővülhet.
