Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly a világ baromfihús-termelése tovább nőtt, a FAO szerint 2 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szakértői 2007-ben további 2 százalékos bővülést várnak, a FAO szakemberei szerint pedig akár 3 százalékos növekedés is elképzelhető. A legtöbb baromfihúst a világon az Egyesült Államok, Kína, az EU és Brazília állítja elő. Az Egyesült Államokban egyre többet, idén várhatóan 16,4 millió tonnát termelhetnek, s a többlet egyre nagyobb hányadát exportálják. Az USDA adatai szerint a csirkehúsexport 2,5 millió tonnára nőhet, szemben a például 2004-ben kivitt 2,1 millió tonnával. Kína termelése tavaly 1,5 százalékkal nőtt, s az amerikai szakértők idén is ilyen mértékű bővülésre számítanak: a teljes vágott mennyiség akár 10,5 millió tonna is lehet. Brazília azonban még így is megelőzheti a világ második legnagyobb csirketermelő országának számító Kínát, annyira lendületesen növekszik a termelése.
A világ baromfiexportját a múlt évben 5 százalékkal visszavetette a baromfiinfluenza, de az elemzők 2007-ben 4 százalékos emelkedést várnak – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb jelentéséből. A legnagyobb exportőrök várhatóan továbbra is megtartják piaci pozícióikat, illetve az Egyesült Államok aránya 37 százalékra emelkedhet, Brazíliáé a felfutó termelés ellenére 38 százalékra csökkenhet – ezzel együtt a világ legnagyobb baromfihús-exportőre a latin-amerikai ország maradhat –, az Európai Unióé pedig változatlanul 10 százalék lehet. Brazília az ágazat termelésének 27 százalékát exportálja, ez teszi ki a világ exportjának fentebb említett 38 százalékát. Az uniós export tavaly 19 százalékkal csökkent az előző évi 7 százalékos mérséklődés után.
Az elemzők szerint a világpiacon Oroszország és Japán importigénye várhatóan csökken, ennek ellenére 3 százalékkal erősödhet a nemzetközi kereslet. A legnagyobb baromfihús-importőrnek számító Oroszország – amely egyébként az elmúlt években jelentősen növelte baromfitermelését – bevitelének 60 százalékát várhatóan az Egyesült Államokból, a fennmaradó mennyiséget főként Brazíliából importálja majd. Japánban idén stabil termelésre lehet számítani, ráadásul bőségesek a raktárkészletek is. A kínai import ugyanakkora lehet, mint 2004-ben, amikor a madárinfluenza-hatás a világpiacon még nem érvényesült. Az EU baromfiimportja az előzetes adatok alapján tavaly 15 százalékkal emelkedett, idén pedig további, 8 százalékos bővülésre lehet számítani.
Mostanában nem szerepel a hírekben a madárinfluenza; legutóbbi magyarországi előfordulása kapcsán csak néhány napig tartó, minimális termelés-visszaesés volt, s a sajtó is helyén kezelte az ügyet – mondta el Magyar József, a szentesi Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. vezérigazgatója A külföldi piac pedig pörög: a szakember arról számolt be, hogy a cég exportja idén az első két és fél hónapban majdnem megduplázódott az előző év azonos időszakához képest, ez volumenben csaknem 2000 tonnát jelent január–februárban. Az euró/forint árfolyamot viszont „katasztrofálisnak” nevezte a cégvezető, állítva, hogy most ez jelenti a legnagyobb gondot az exportőröknek. Az eladási ár hétfőn reggel 245,3 forint volt, ami az exportőrök „halála”, számukra minimum 250–260 forintos euró lenne jó. A kedvezőtlen árfolyam a cégnél most minden eredményt elvisz, 6 százalékos emelést ugyanis semmilyen fogyasztó felé nem lehet érvényesíteni. Ha az árfolyam a jelenlegi szinten maradna, az a Hungeritnek éves szinten 400-500 millió forint veszteséget okozna. A belföldi piacon különben már sikerült elérni mintegy 5 százalékos áremelést, noha ez az 5 százalék nem 5, mivel az áruházláncok 2-2,5 százalékot múlt évi visszatérítés címén „visszavettek”. A nagy nehezen a fogyasztók felé is érvényesített áremelésnek tehát a felét az áruházláncok nyelik le.
