Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyon örülhet az a cég, amelyik pozitív szaldóval zárta a múlt évet, sajnos a vállalkozások többsége veszteséget termelt – mondja Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) ügyvezető titkára. A szakember szerint a rendkívül rossz kilátások oka a hazai piac sajátosságaiban keresendő: a fizetőképes kereslet drámai mértékben zuhan, úgy tűnik, a magyar fogyasztó „a hasán spórol”, mivel 5–10 százalék közötti fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Kíméletlen a kereskedelmi árharc is, s a fogyasztók többsége az olcsó, ennek megfelelően silány minőségű termékeket keresi. A fogyasztói tudatosság hiányában viszont túl gyakran kerül import termék a vásárló kosarába, holott ár és minőség tekintetében is teljes a hazai termékek kínálata – magyarázza Berczik.
Dél-koreai lehetőségek
Az ügyvezető titkár szerint a Hússzövetség tagjai számára létfontosságú az export sikere: úgy tűnik, hogy ha itthon nem is, külföldön van igény a jó minőségű, magyar alapanyagból származó sertéshúsra. A tavaly novemberi kudarc, azaz számos cég exportengedélyének felfüggesztése után februárban a dél-koreai állat-egészségügyi hatóság ismét szigorú ellenőrzéseket folytatott Magyarországon. A koreai és magyar állat-egészségügyi hatóság és a Hússzövetség szakmai együttműködése, illetve a vállalatok felkészülése következtében az ellenőrzés rendkívül jó eredménnyel zárult. Március 1-jétől a Debreceni Hús Zrt., a Kapuvári Hús Zrt., a Kometa 99 Zrt., a Pick Zrt. összes üzeme, valamint a Tahi-Hús Kft. és a Húspiac Kft. szállíthat Dél-Koreába. A koreai export nem lebecsülendő: 2005-ben 4 milliárd forintot meghaladó értékben, több mint 7300 tonna árut (a teljes magyar húskivitel 12 százalékát) szállítottunk az ázsiai országba.
Japán remények
A távol-keleti piacok közül a legjelentősebb Japán, ahová csaknem 9 milliárd forint értékben, több mint 12 ezer tonnányi sertéshúst szállítottak a cégek (ez a magyarországi húsexport 14,5 százaléka). Sajnos a január végén elrendelt beviteli tilalom, amelyet a japán hatóság a magyarországi vaddisznó-sertéspestis miatt hozott, még mindig fennáll – tájékoztat Berczik Attila. Mint mondja, közel 1500 tonnányi áru vár arra valamelyik kikötőben, hogy a probléma megoldódjon, bár az első agrárdiplomáciai lépések eddig súlytalannak bizonyultak. A feltorlódott áru, illetve az exportkiesés óriási károkat okozott: a belföldi piacra gyakorolt hatása az alacsony árakban, a nyomott áras értékesítésben mérhető. Mindez nemcsak a húsipari szereplőknek okoz gondot, a helyzet árát a sertéstartók is megfizetik. Az ötödik héten az „E” minőségű vágósertés hasított meleg súlya kilogrammonként 303 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 335,40 forinttal.
Ez több mint 10 százalékos áresés, ráadásul teljesen indokolatlanul, hiszen a sertéspestis megjelenése nem érinti a hazai haszonállat-állományt. Sőt, az állat-egészségügyi hatóság intézkedéseit – ideértve a megelőző és elővigyázatossági állatorvosi intézkedéseket is – megelégedéssel nyugtázta az EU illetékes testülete, az élelmiszerlánc- és állat-egészségügyi állandó bizottság (ScoFCAH) legutolsó, 2007. március 5-i ülésén. A húsipar érintett szereplői továbbra is bíznak abban, hogy a japán állat-egészségügyi hatóság hamarosan engedélyezi az importot, hiszen a magyar hatóság egy négy megyére (Nógrád, Pest, Heves, Borsod) kiterjedő védőzónával garantálja azt, hogy csakis az ezen a területen kívülről származó, egészséges sertésből készült árut exportálja.
Óvatos oroszok
A múlt év végén Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja az EU-ból származó hús és hústermékek behozatalát – emlékeztet Berczik Attila. Az indok az volt, hogy az EU, illetve a tagállamok szerinte nem tudják garantálni azt, hogy az új tagállamok, azaz Románia és Bulgária sertésállományában jelen lévő sertéspestist megállítsák. Decemberben az ügyet sikerült mindkét fél megelégedésére rendezni, de alig ült el az agrárpolitikai csörte zaja, most új események borzolják a kedélyeket. Az orosz állat-egészségügyi hatóságok februárban arról tájékoztattak, hogy hazahívják az EU-s tagállamokban tartózkodó, az export felügyeletét ellátó orosz állatorvosokat. Ez Magyarország esetében is megtörtént február végén. Az indoklás szerint az uniós rendszer, a tagállamok hatósági ellenőrzése kellő garanciát jelent az oroszok számára. Ugyanakkor ezzel egy időben megerősítették az Oroszországba érkező szállítmányok beléptetési ellenőrzését.
Úgy tűnik, a kezdeti félelem jogosnak bizonyul: a több uniós tagországból is érkező hírek szerint szállítmányokat tartóztatnak fel arra hivatkozva, hogy hiányosak a dokumentációk. Azt most még korai lenne megmondani, hogy mindezek a kezdeti nehézségeknek tudhatóak-e be, esetleg egy újabb politikai játszma menete kezdődött el – mondja az ügyvezető titkár. Egy biztos: a húsipari szereplők csak reménykedni tudnak, hogy az ismét barátinak aposztrofált orosz–magyar politikai viszony és a sikeresnek hirdetett agrárdiplomácia most végre kézzelfogható eredményeket mutat fel: kétoldalú megállapodás keretében zökkenőmentes lesz a magyar export. Így talán a jelenleg igen szerény, a 3000 tonnát el sem érő magyar hús- és húskészítmény-kivitel újra jelentős növekedésnek indul.
