Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ausztria után a magyar kormánynak is sikerült a tagállamok zömét maga mellé állítania, így az EU környezetvédelmi minisztereinek keddi ülésén minősített többséggel leszavazták az Európai Bizottság korábbi ajánlását, amely megszüntette volna a magyar moratóriumot a MON 810 kódjelű genetikailag módosított (gm) kukorica ügyében. A magyar környezetvédelmi diplomáciának sikerült megnyernie a korábban vonakodó portugálokat és cseheket, így a génkezelt gabonák termesztését szorgalmazók, elsősorban Nagy-Britannia és Hollandia, kisebbségben maradtak. Elszámította magát Bukarest, amely nem támogatta a magyar moratóriumot, feltehetően így fejezte ki nemtetszését a román sertéspestis nyomán szigorított magyar határellenőrzések miatt. A zöldtárca tájékoztatása szerint Magyarország mindaddig fenn kívánja tartani a tilalmat, amíg a szükséges hatásvizsgálatok megnyugtató eredménnyel le nem zárulnak.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is részt vett az EU környezetvédelmi miniszterek tanácsának ülésén, amelyen Magyarország számára az egyik legfontosabb napirendi pont volt az Európai Bizottság kezdeményezése, amely a génmódosított MON 810 kódjelű, a kukoricamollyal szembeni ellenállóságot hordozó kukoricafajta magyarországi felhasználására, forgalomba hozatalára és köztermesztésbe vonására hozott magyar tilalom feloldására vonatkozott. Mint azt lapunk érdeklődésére elmondta, szokása szerint nem személyes, hanem kollektív sikerként értékeli a döntést, számos kollégája dolgozott ennek kapcsán, s Gráf József agrárminiszter, de még a miniszterelnök is interveniált az ügyben. A háttérben azért volt egy komoly társadalmi támogatás is – emlékeztetett az Országgyűlés tavaly decemberi, ötpárti egyetértéssel hozott határozatára, amely a „követendő irányra” vonatkozott a kérdés kapcsán. Nem tagadta azonban, hogy ennek a parlamenti döntésnek a képviseletében miniszterként ő maga is megtette a magáét. Azoknak a gazdálkodóknak, akik szívesen vetették volna az említett gm-kukoricát, nem tartotta szükségesnek üzenni a miniszter, a kellő üzenetet ugyanis az említett parlamenti döntésben az országgyűlési képviselők már megfogalmazták. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az említett „üzenetben” nem csak környezetvédelmi érdek van jelen, hanem gazdasági is. Magyarország exportpiacai ugyanis alapvetően a gm-mentes termékek megvásárlásában érdekeltek. Ez tehát nem csak egyszerűen ökológiai szempont, hanem nagyon komoly gazdasági érdek is – fogalmazott Persányi. Egyúttal rámutatott arra, hogy a konkrét uniós döntés a MON 810-es kukoricafajtának a kukoricamollyal szemben rezisztenciát mutató változatára vonatkozó magyar moratórium fenntartására vonatkozik, ennek a gyakorlati jelentősége azonban nem mindennapos. A kukoricamoly ugyanis nálunk nem elterjedt kártevő, s a tőle való mentességet szakértők szerint a gm-kukoricánál kevesebb környezeti terheléssel is biztosítani lehet olyan növényvédő szerekkel, amelyek hamarabb elbomlanak annál a toxinnál, amit a nevezett kukoricafajta termelne. A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy általában a génmódosított növények termesztésének tilalma nem merült fel a döntés kapcsán, s ő sem foglalt állást ez ügyben. Úgy véli azonban, hogy vannak olyan – elsősorban zárt téri – technológiák, amelyek esetében az ökológiai kockázat gyakorlatilag elhanyagolható, szemben a különböző szabadtéri technológiákkal, ahol az „átfertőződés”, az ökológiai hatások kockázata sokkal nagyobb. Mindaddig tehát, ameddig az említett technológiáknak az egyértelmű hatásait nem vizsgálják, a fenntartások jogosnak tekinthetők Magyarországon – mondta a miniszter.
