Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fehér asztali borok értékesített mennyisége decemberben – a szezonális hatások miatt – 38 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest, a legnagyobb, 57,2 százalékos csökkenés a lédig kiszerelés esetében következett be – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentéséből. A zuhanás oka, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a palackozók és a nagykereskedők már csak kisebb mennyiségben vásárolnak lédig bort, inkább készleteiket próbálják értékesíteni. A mennyiség csökkenésével párhuzamosan persze a fehérborok értékesítési ára 6,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt. A fehér tájborok értékesítése is visszaesett a novemberi 33,2 százalékára, ezen belül a lédig kiszerelésé a novemberi 8,8 százalékára – ugyancsak a fenti okok miatt –, átlagáruk viszont 32 százalékkal emelkedett.
A hazai piacon gazdára találó mintegy 3 millió hektoliter boron túl a belföldi fogyasztás bő hatodát exportálják Magyarországról a 70-80 milliárd forint árbevételű ágazatban. A bor termelői átlagára 150–200 forint palackonként, a magyar borászoknak azonban egyre nagyobb konkurenciát jelent a ma már 60 ezer hektoliteres import. A bor külkereskedelmére vonatkozó, múlt évi első tízhavi adatok alapján a palackos kiszerelésű borok behozatala 2006. január–október között 33,7, a lédig kiszerelésűeké pedig 157,5 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakáénál. Az exportpiacokhoz hasonlóan jelentős átrendeződésre került sor az importpiacokon is: a palackos borok 85-90 százalékát Spanyolországból, Olaszországból és Németországból hozták. (A spanyol import 194 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, az általános növekedés pedig leginkább a vörösborokra volt jellemző, mennyiségük 142, illetve 378 százalékkal bővült az asztali, illetve a minőségi felhozatalt tekintve. Lédig borokat jelentősebb mértékben csak Olaszországból hoztak be az importőrök, de csaknem két és félszer annyit, mint egy évvel korábban.)
A szőlő-bor ágazatra vonatkozó hír, hogy megjelent, sőt február 2-án hatályba is lépett a 7/2007-es FVM-miniszteri rendelet a szőlőterületek szerkezetének átalakítására vonatkozó támogatásról, azt követően, hogy egy 2005-ös agrárminiszteri rendelet alapján a szőlőkivágások után 1450–12 300 euró támogatást lehet igényelni hektáronként, a borhozamtól függően. Az új támogatás – amely nem vonható össze az előzővel, mert mint Horváth Csabától, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárától megtudtuk, egy területre csak egy támogatás igényelhető – 14 700 euró, azaz átszámítva 3,6-3,7 millió forint is lehet hektáronként az átállás esetén. Ehhez legalább 0,25 hektárnyi szőlővel kell rendelkezni, illetve 25 százalékos önrésszel. A pályázati úton elérhető támogatásról várhatóan három héten belül közöl részleteket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).
Különben az átállás alatti bevételkiesést is kompenzálja az EU, sőt elszámolható a saját előállítású szaporítóanyag is. A támogatás ellenében vállalni kell a szőlő termőre fordulását követő öt éven át a rendeltetésszerű hasznosítást. A támogatással a termelők biztos piaccal rendelkező, jobb minőségű szőlővel válthatják fel az eddigit, először azonban a borvidéknek kell készítenie egy tervet az átállásra, a termelők ennek alapján készíthetik el saját tervüket. Az átállás elkezdéséhez mindenesetre meg kell keresni a hegybírót, hogy adjon engedélyt külön a vágásra és külön az újratelepítésre. Az újratelepítési jog alapján – amennyiben azt nem bocsátják áruba, mivel szabadon lehet üzletelni vele – a kivágott szőlő területével azonos nagyságú területen bárhol az országban telepíthet szőlőt az arra jogosult, aki nem csak a tulajdonos lehet, hanem a szőlőterület használója is. Újratelepíteni nyolc borpiaci év (augusztus 1.–július 31.) alatt lehet a kivágástól kezdve – a korábbi, 1996. április 30.–2004. április 30. közötti vágásokra 2010 július végéig van engedmény –, ezen túl nem lehetséges.
