Tavaly nyár vége óta ez az első eset az unióban, hogy felbukkan a H5N1-es altípus. A szomszédos országok már a gyanú nyomán is sorra zárták be a kapukat a hazai baromfitermékek előtt. Korábban Szerbia, Horvátország, majd Románia, utóbb Ukrajna és Oroszország is importstopot vezetett be a magyar baromfira, s a nemzetközi helyzetet „tovább fokozhatja” a még vizsgált derekegyházi eset, ott ugyanis január 26-án az Ördöngösi tanya libatartó telepén található 4 hetes állományban olyan idegrendszeri tüneteket észleltek néhány állaton, amelyek szintén a vírus jelenlétére utalhatnak. A hatósági állatorvosok másnap reggeli helyszíni kórbonctani vizsgálatai alapján a baktériumos fertőzés lehetősége is felmerült, de a betegség nem volt igazolható. A madárinfluenza alapos gyanúja miatt azonban január 27-én reggel az állomány, mintegy 9400 liba leölését rendelték el. A mintát haladéktalanul elküldték a nemzeti referencialaboratóriumba, a vizsgálatok még folynak. A környéken 1 kilométeres körzeten belül 4 tanya található 367 baromfival, 3 kilométeres körzeten belül 29 tanya 535 baromfival. Ezeket a baromfikat szintén megvizsgálták, tünetmentesek. A járványügyi nyomozás és a szűrővizsgálatok még folynak, s a laboratóriumi vizsgálatok is tartanak. A baromfiágazati szakemberek reménykednek abban, hogy a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket hamarosan feloldják.
Az orosz és ukrán importstop mindenesetre eléggé kedvezőtlen a magyar piaci szereplőknek, mivel ebbe a két országba kerül a magyar baromfiexport csaknem 10 százaléka. Oroszországban ráadásul a piaci szereplők reformokat sürgettek a baromfihús-importkvótákat illetően, s ezekkel kapcsolatban már születtek is eredmények. A korábbi kvótaelosztási rendszer alapján az importőrök részére leosztott, az országba bevihető mennyiségek minden évben arányosak a megelőző évben teljesített importtal. Ez azonban nem lenne reális idén azután, hogy tavaly tavasszal a legnagyobb importőrök önkéntes importcsökkentést ajánlottak fel – 30 százalékos mértékig –, mivel tavaly tavasszal a baromfihús iránti kereslet nagymértékben visszaesett, s az ebből adódó árcsökkenés miatt az orosz termelők nehéz helyzetbe kerültek. Az agrárkormányzat ugyanis nem látott esélyt az importkvóták csökkentésére – elsősorban az amerikai exportőrök miatt, összefüggésben a WTO-tárgyalások fontosságával is –, ezért volt a felajánlás. A cégek az agrárkormányzattal is egyeztették már elképzeléseiket, miszerint idén a 2005-ös év után állapítsák meg s osszák ki a kvótákat.
