Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság szerdán elfogadta a zöldség-gyümölcs piacról szóló reformjavaslatot. A javaslat a zöldség- és gyümölcságazat versenyképességének és piacorientáltságának növelésére, valamint a válsághelyzetek jövedelemingadozásainak csökkentésére irányul, továbbá ösztönözni akarja a minőségi fogyasztást. Az ágazat utolsó reformja, 1996 óta jelentős változáson ment át, mint ahogy a közös agrárpolitika is. A 2003-ban megkezdett folyamat keretében a gazdák jövedelemtámogatását leválasztják a termelésről, ezt a területalapú támogatási formát akarják a zöldség-gyümölcs ágazatban is meghonosítani. A reform olyan intézkedéseket is tartalmaz, amely szorgalmazza, hogy minél több termelő csatlakozzon a termelői szervezetekhez: e szervezetek számára ugyanis számos eszközt nyújtana a válságkezeléshez. A reform megszüntetné az ágazat export-visszatérítési rendszerét és a feldolgozott termékek után sem járna központi támogatás.
Emmanuel Jacquin, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős főigazgatóságának tagja szerdán Budapesten sajtótájékoztatón közölte: a bizottság bízik abban, hogy az Európai Tanács és a Parlament 2007 közepe előtt jóváhagyja a költségvetési kihatással nem járó reformot, amely így 2008-ban hatályba léphetne.
A reformjavaslatok egy része a termelői szervezeteket érinti: rugalmasabbak lesznek, szabályzataikat pedig egyszerűsítik. A termelők minden termék tekintetében szabadon csatlakozhatnak a különböző termelői szervezetekhez. Kiegészítő támogatást – 50 százalék helyett 60 százalékos közösségi társfinanszírozást – vezetnek be az olyan területeken, ahol a termelés kevesebb mint 20 százalékát hozzák forgalomba termelői szervezeteken keresztül, valamint az új tagállamokban a termelői szervezetek létrehozására való ösztönzés érdekében. Külön támogatásban részesülnek a termelői szervezetek összeolvadásai és a termelői szervezetek társulásai. Továbbra is külön támogatás illeti meg a nemzetközi vagy szakmaközi szinten működő termelői szervezeteket. A tagállamok és e szervezetek nemzeti stratégián alapuló működési programokat dolgoznak ki. A termelői szervezetekre vonatkozó költségvetés most körülbelül 700 millió euró.
A válságkezelést e szervezeteken keresztül hajtják végre (50 százalékos közösségi társfinanszírozás mellett). Az eszközök közé tartozik a zöld szüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, képzés, betakarítási biztosítás, valamint befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozása. A termelői szervezetek 50 százalékos társfinanszírozás mellett vonhatnak ki árukat a piacról. Az iskoláknak, gyermektáboroknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek, idősek otthonának és büntetés-végrehajtási intézeteknek való ingyenes juttatás érdekében való kivonást 100 százalékban az EU fizeti, az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékáig.
A gyümölcs és zöldség egységes támogatási rendszerbe (etr) való integrálása kapcsán a gyümölcs- és zöldségtermesztésre szolgáló földterületek támogatási jogosultságot kapnak a termeléshez nem kötődő, egyéb mezőgazdasági ágazatokban alkalmazandó támogatási programok keretében. A feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi meglévő támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az etr-re vonatkozó nemzeti költségvetési plafonokat. A tagállamok referenciaösszegeket határozhatnak meg, és megszabhatják, hogy mely gazdálkodók részesülhetnek reprezentatív időszakon alapuló új jogosultságokban. Az etr-be körülbelül 800 millió eurót csoportosítanak át.
A környezetvédelemre irányuló intézkedések kapcsán a gyümölcs és zöldség etr-be való bevonásából következik, hogy a közvetlen kifizetésekben részesülő gazdálkodók számára kötelező lesz a kölcsönös megfelelés. Továbbá valamennyi működési program a kiadásainak legalább 20 százalékát környezetvédelmi intézkedésekre kell hogy költse. Minden egyes működési programban 60 százalékos közösségi társfinanszírozást biztosítanak az ökológiai termelésre. A promóció keretében az Egészségügyi Világszervezet napi 400 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztást javasol – ezt a szintet most csak Görögország és Olaszország éri el. A termelői szervezetek működési programjaikba foglalhatják a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítését. 60 százalékra emelkedik a közösségi társfinanszírozás mértéke, ha a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése iskoláskorú gyermekek vagy serdülők körében történik. A piacról kivont áruk ingyenesen oszthatók szét jótékonysági szervezetek, iskolai, illetve gyermektáborok számára.
Ami a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet illeti: mivel a világkereskedelmi tárgyalások még folyamatban vannak, a javaslat nem érinti a külkereskedelemre vonatkozó meglévő jogi keretet. Az export-visszatérítések eltörlése azonban javasolt. Az egyszerűsítéshez jelentősen hozzájárulna – a termelői szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz, valamint az export-visszatérítések eltörléséhez hasonlóan – a feldolgozási támogatás eltörlése is. A további egyszerűsítést ösztönzi a valamennyi mezőgazdasági termékre – a gyümölcs- és zöldségféléket is beleértve – vonatkozó forgalomba hozatali előírások alapelveinek harmonizálása.
