Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rossz, nagyon rossz, még annál is rosszabb – jellemzi a baromfiágazat múlt évét Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. – Magunk is azt hittük, hogy a madárinfluenza-pánik úgy múlik majd el, mint a humán influenza: bekötjük a torkunkat sállal, megiszunk néhány csupor tejet, alszunk ötöt, és vége lesz. Ehhez képest a pánik 2005. novemberi kirobbanásától a következmények felszámolása 2006. július-augusztusig tartott, tehát egy tíz hónapos lassú menetelés volt, rengeteg pénzügyi veszteséggel. Utóbbi kétharmad része – 12-13 milliárd forint – az árak, a tárolási többletköltségek és a magas finanszírozási költségek miatt a feldolgozói szektorban volt, de befejeztük a termelői károk felmérését is, ott 7,8 milliárd forint kár keletkezett – emlékeztet az elnök.
A kárból ismert okok miatt eddig Brüsszel 2,5 milliárd forint megtérítéséről határozott, de ebből különböző értelmezési problémák miatt nem lesz több 2,1-2,2 milliárdnál. Talán szerencse a szerencsétlenségben, hogy határozott fellépésünk, nyomásunk hatására a kormány is lépett és beterjesztette az EU-nak az összességében 4,2 milliárd forint pótigényt. Brüsszel malmai lassan őrölnek, döntés leghamarabb március-áprilisban várható. Enyhén bizakodóak vagyunk, azt gondoljuk ugyanis, hogy az általunk megfogalmazott igények 80-90 százaléka nemcsak megalapozott, hanem Brüsszel számára is elfogadható – teszi hozzá Bárány László.
A BTT elnöke a múlt évet értékelve azt állítja, hogy a baromfiágazatban az összes szakágazat jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a volumenek tekintetében, talán a pulyka kivételével – értékben viszont már a pulyka is veszített. Kacsából és libából 98 ezer tonna helyett 18-19 százalékkal kevesebbet, 82-83 ezer tonnát termeltek, csirkéből a tervezett 285 ezer tonna helyett 210-212 ezer tonna teljesült – 20 százalékos csökkenéssel –, míg a pulyka esetében a piaci szereplők néhány százalékkal meghaladták a 125-127 ezer tonnás tervet: 132 ezer tonnát állítottak elő. Bárány László felhívja a figyelmet arra, hogy az elmondottakon kívül a tojástermelőket a kíméletlen importnyomás, és az ellenőrizetlen import tartja állandóan sakkban. Összességében mind a termékkibocsátásban, mind az árbevételben a baromfiipar 12–15 százalékkal maradt el tavaly a terveihez képest, ami nagyon sok. Egy teljes vállalatcsoport is eltűnt a piacról: a Carnex-csoport bizonyos gyáraiban a felszámolás égisze alatt elindult némi termelés, de az messze elmarad a korábbi évek szintjétől – teszi hozzá a BTT elnöke.
Az első félév gyakorlatilag a madárinfluenzáról szólt, ami rendkívüli mértékben rontotta a pulykaágazat helyzetét – mondja Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a szarvasi Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója. Emlékeztet arra, hogy júniusban kedvező tendencia vette kezdetét: a fogyasztók akkorra jöttek rá, hogy sokan „túllihegték” az ügyet, és a madárvész nem jelent veszélyt az emberekre, hiszen Európában senki sem betegedett meg. Kiderült, hogy hiszti volt. A második félévben a piac ennek megfelelően megélénkült, sikerült jó üzletkötéseket elérni mind a nyugat-európai, mind a hazai piacokon. A forinterősödés viszont már nem segíti az ágazatot, a versenyképességet rontja, az importáru így újra zavarja a piacot – hangsúlyozza a pulykaszövetség elnöke, majd hozzáteszi: nagyjából 275 forint körüli euróárfolyam segítené igazán a magyar gazdaságot. Erdélyi István adatai szerint 2006-ban 126 ezer tonna pulykahúst állítottak elő az előző évi 128 ezer tonna helyett, ami egyúttal az ágazat „kifehéredéséhez” is hozzájárult. Húsvétig – Erdélyi szerint – marad a jelenlegi tendencia, illetve áremelést tart szükségesnek. Utal arra, hogy novembertől 35–45 százalékkal nőtt a takarmány, a kukorica és a búza ára, ezt a termelők sem kigazdálkodni, sem elismertetni nem tudják a nagy áruházláncokkal, de legalább 5 százalékkal azért emelni kell az árakat.
Idén a szelekció tovább folytatódik a baromfiágazatban, ennek a folyamatnak fontos tényezői a rendkívül magas takarmány- és energiaköltségek lesznek – vetíti előre Bárány László. Ez a két költségelem ugyanis a baromfi-előállítás költségszerkezetében csaknem 80 százalékos, a takarmány ugyanis 65-67, míg az energia 10-12 százalékos arányú mind a brojler-, mind a pulykahizlalás esetében. Az említett összesen csaknem 80 százaléknyi költségtömeg szintje 25 százalékkal emelkedett meg az idén. Nincs olyan hatékonyság, hogy ezt ki lehessen gazdálkodni. Ennek két következménye lehet: amennyiben maradnak az alacsony árszintek, a termelők rövid időn belül tönkre fognak menni, ha pedig ezt nem akarjuk, egyértelműen hozzá kell nyúlni az átadói árakhoz, hogy a termelők igazolt költségei megtérüljenek. Tíz-tizenöt százalékos áremelés lenne szükséges az első negyedévben. Az átadói árak növekedése pedig egyértelműen fogyasztói áremeléssel jár, e tekintetben semmi kétségem nincs. Az említett két tényező kettős szorításával fog küszködni a baromfiágazat 2007-ben – mondja Bárány László. Mindemellett úgy gondolja, hogy a kereskedelem felé akkor lesz majd hiteles az ágazat áremelési igénye, amikor egyértelműen kiderül, hogy nincs elegendő árualap, és olyan alacsony lesz a termelési szint, hogy áttöri a kereskedők ellenállását az áremelési törekvésekkel szemben. Ahogyan ez 2006. július-augusztusban, illetve szeptemberben is megtörtént.
