Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uránium ára 9,9 százalékkal emelkedett a heti aukció nyomán, és ezzel fontonként (0,45 kilogramm) a múlt heti 65,5 dollárról 72 dollárra nőtt. Október vége óta összesen 29 százalékkal ugrott meg a radioaktív fém ára, miután egyre többen látnak fantáziát az atomenergia alapanyagában, köztük nem csupán az energetikai szektorban érdekelt társaságok, hanem más árupiaci befektetők, sőt pénzügyi alapok is. Az uránium ára az utóbbi öt év mindegyikében átlagosan 45 százalékkal nőtt, ami több mint duplája – a szintén jó befektetésnek tartott – réz és nikkel áremelkedési ütemének. Egyes szakértők szerint a fontonkénti ár hónapokon belül elérheti a 100 dollárt.
A napokban lebonyolított árverésen a Texas állambeli Mastena Uranium LLC urántermelő által előállított, 260 ezer fontnyi nyersanyag került kalapács alá – az aukciót lebonyolító Colorado állambeli ZB Marketing vezetőinek megállapítása szerint erőteljes kereslet mutatkozott az értékesítés során. A Mastena, amely vegyi eljárással választja el a bányáiból kikerülő nyersanyag urán- és meddőtartalmát, évente egymillió font uránium előállítására képes.
Az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az urániumbányák száma, de a kitermelés így sem képes lépést tartani az egyre jelentősebb keresletbővüléssel. A világ legnagyobb termelője a kanadai Comeco, amely a teljes kereslet 10 százalékát kielégíti 2010-ben, amikorra teljesen kiépül Cigar Like-i bányája. A világon jelenleg évente 18 millió font fogy a radioaktív fémből.
Az atomerőművek a világ elektromos energiájának 16 százalékát termelik meg, de ez a közeljövőben minden bizonnyal emelkedik – mutatnak rá a szakértők, akik példaként azt hozzák fel, hogy Oroszország a jelenlegi 16 százalékról 2030-ig 25 százalékra tervezi növelni a nukleáris energia részarányát energiaellátásában.
