Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi sertésárak követik az Európai Unióban zajló átlagárváltozást, ezért 2007 elején előreláthatóan kissé elmaradnak majd az előző évitől – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legfrissebb jelentéséből. Az állatszámlálás adatai alapján ugyanakkor a hazai sertésállomány jelentős bővülése nem várható a közeljövőben. Az alacsony kínálat miatt így a vágóhidak továbbra is az alapanyag egy részének külföldről történő beszerzésére kényszerülnek. Az idén a vágóhidak az alapanyag mintegy 20 százalékát vásárolták külföldről a hazai kínálat csökkenése miatt, és a KSH adatai szerint csak január és augusztus között 16 százalékkal nőtt az élősertés-behozatal. Mivel az import továbbra is jelentős marad, a prognózis szerint a magyarországi sertésárakat a közeljövőben már csak ezért is jelentősen befolyásolja az import alapanyag árváltozása.
A húspiacon az idén a jelenlegi árak már megmaradnak – a jó minőségű (S, E minőségi osztály) élő sertés piaci ára jelenleg mintegy 280 forint körül mozog kilogrammonként –, a jövő év első hónapjaiban azonban akár 10 százalékos árcsökkenés is elképzelhető az élő sertés esetében – állítja Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cégvezető emlékeztet arra, hogy árcsökkenést prognosztizálnak a német piacon is. Az árcsökkenést követően elképzelhető egy újabb áremelkedés, ezt azonban a külpiaci kereslet-kínálat viszonya határozza majd meg. Európában az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a sertéshús ára, a fő konkurensnek számító Lengyelországban akár 90–95 eurócent közötti áron lehet kapni jó minőségű sertést. Kovács László kitért arra, hogy december 1-jétől összeolvadt a Délhús és a Pick, a Délhús esetében gyakorlatilag csak a márkanév maradt meg – megszűnt a Délhús Zrt. név –, az üzemek pedig továbbra is működnek.
Az AKI szerint az EU-ban a sertéstartás jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja az emelkedő takarmányköltség és energiaár, jövőre a termelési költségek előreláthatóan 10 eurócenttel emelkednek kilogrammonként. Az EU átlagában a referenciának tekintett „E” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára viszont 2007 első félévében 1 százalékkal alacsonyabb lehet az egy évvel korábbinál. A termelői árak 5 százalék körüli csökkenésével számolhatnak a dán, holland, francia és német sertéstartók, ezekben az országokban tehát romlik a hizlalás jövedelmezősége. Stabil árakra, illetve kisebb áremelkedésre lehet viszont számítani Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.
A világpiaci sertésárak alakulását a sertéshús iránti kereslet határozza meg a jövőben is, ám jelentős árváltozást idézhet elő, ha Oroszország a közeljövőben feloldja a brazil termékekre vonatkozó szállítási tilalmat. Ez lényegében rontaná az EU exportlehetőségeit, ami az árak további csökkenését eredményezné az uniós piacon. Oroszország brazil termékekkel szembeni tilalma nemcsak a sertéshús-kereskedelemre, hanem a sertésárakra is jelentős hatással volt.
Az EU-ban a belső kereslet fokozódása, valamint a kedvező exportlehetőségek tartották egész évben magasan a sertésárakat, a magyarországi sertésárak pedig néhány hét késéssel egész évben követték az EU átlagárának tendenciáját. Az árak alakulását a szezonális hatások mellett a piac keresleti jellege határozta meg, éves szinten 6 százalékos árnövekedés várható 2005-höz képest. Az élősertés-import bővülése miatt a hazai sertésárak alakulását eddig is jelentősen befolyásolta az import alapanyag ára. A hazai és külföldről származó alapanyag felvásárláson belüli arányára hatást gyakorolt a forint árfolyamának változása is. A magyarországi vágóhidak 2006-ban a hazainál általában 2-3 százalékkal olcsóbban vásároltak a külföldi piacokról, elsősorban Lengyelországból élő sertéseket. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Lengyelországban 2007 első felében még 5 százalékkal növekszik a termelés, az év második felében azonban fordulat következik be az emelkedő takarmányárak, továbbá az anyakoca-állomány 2006. március–augusztus közötti csökkenése miatt.
