Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió és Brazília megállapodott a sózott baromfi-, pulyka- és főzött csirkehús importjának szabályozásában. Az egyezség módosítja e három termékre jelenleg érvényben lévő vámengedményeket, gyakorlatilag három új vámkvótát vezetnek be. „Nagyon örülünk a tárgyalások eredményének, ami biztosítja érdekeink érvényesülését, ugyanakkor megvalósítja a baromfihúsra vonatkozó WTO-szabályok által előírt kötelezettségeink teljesítését is” – mondta a megegyezés kapcsán Mariann Fischer Boel, az EU agrár- és vidékfejlesztési biztosa.
A jelenlegi szabályozás értelmében a sózott baromfihús vámtarifája 15,4 százalék, mennyiségi korlátozás nélkül. Az új szabályozás szerint ez a vámtarifa csak 264 245 tonna importig lesz érvényes – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályán. Az említettnél nagyobb importmennyiség esetében a kvóta feletti mennyiségekre a már eddig is érvényes, tonnánkénti 1300 euró lép érvénybe. Brazília esetében ez a mennyiség 170 807 tonna lesz. A pulykatermékek esetében jelenleg 8,5 százalékos a vámtétel, mennyiségi korlátozás nélkül. Az Európai Bizottság javaslata szerint ez a vámtarifa csak 103 896 tonna importig érvényes, az e feletti mennyiségek esetében a tonnánkénti vámtétel 1024 euróra változna. Brazília esetében ez a mennyiség 92 300 tonna. A harmadik termékre, a főtt csirkehúsra vonatkozó jelenlegi vám 10,9 százalék. Ez a továbbiakban csak 230 453 tonnáig lesz érvényes, efölött már a tonnánkénti 1024 euró vámtétel lép érvénybe. Brazília számára a rendelkezésre álló mennyiség 73 000 tonna.
Az Európai Bizottság 2006. június 15-én értesítette a WTO-t, hogy a három említett termékre a korábbi vámkedvezményeket módosítani kívánja. A WTO elutasította az EU kezdeményezését, így az eredeti uniós javaslathoz képest összességében alacsonyabb vámtarifa lesz érvényben. A bizottság tárgyalt a WTO tárgyalási joggal rendelkező tagállamaival is. Brazíliával a sózott baromfitermékek, pulykahús és főzött csirke vonatkozásában, Thaifölddel pedig a sózott baromfitermékekkel és a főzött csirkehússal kapcsolatban. Thaifölddel még nem zárultak le a tárgyalások – az Európai Bizottságot Thaiföld is igyekszik rábírni az importkvóták enyhítésére, annál is inkább, mivel a tervezett új kvóták ellen a thai baromfitermelők már tiltakoztak – Brazília pedig panaszt tett a javaslat ellen, végül azonban megegyezés született.
A tervezettnél alacsonyabb vámtarifa következtében előreláthatóan növekszik majd a brazil és thaiföldi import az EU-ba. „Az azonban jó lesz, ha az EU kezelni fogja majd a kvótát, a szabályozott piac pedig mindenképpen kiszámíthatóbb, mint a szabályozatlan, a megállapodás nyomán az uniós termelők, így a magyarok is tudják majd, hogy mire számíthatnak” – kommentálja a kialakult helyzetet Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A szakember egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a teljes uniós baromfipiacból a magyar termelés mindössze körülbelül 4 százalékot tesz ki. Ugyanakkor az EU-ba körülbelül 600 ezer tonnányi baromfihúst kell eléggé kedvezményesen, alacsony vámok mellett beengedni, ami nagyon jelentős mennyiség. A kedvezményes kvóták fölötti vámtétel már „elfogadható” szintű – véli Takács László, rámutatva arra, hogy a szóban forgó vámokat az értékre vonatkozóan határozzák meg, nem pedig a mennyiségre – utóbbi jobb lett volna az uniós baromfitartóknak –, így az alacsonyabb árral befolyásolható a fizetendő vám nagysága. Az összes uniós import különben 800 ezer tonna, ehhez kell viszonyítani a 600 ezer tonna kedvezményes vámmal beérkező mennyiséget. A magyar, illetve az uniós termelőket az is zavarja, hogy Brazíliában olyan körülmények között tartják a baromfit, ami az EU-ban már nem megengedett. Olyan takarmányt, illetve bizonyos célokkal olyan gyógyszereket kaphatnak például, ami nálunk már tiltott, nem beszélve a tartási körülmények különbözőségéről. A feszültség a feldolgozás során keletkezik, hiszen a szóban forgó gyorsfagyasztott termékeket azért importálják, hogy készterméket készítsenek belőlük. „Kérdés, hogy a gyártók ráírják-e a késztermékre, hogy az brazil eredetű húsból készült. Gyanítom, hogy nem” – mondja a terméktanács igazgatója.
