Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országos tejkvótatartalék terhére 70 millió kilogramm – 1 liter tej 1,03 kilogrammnak felel meg – úgynevezett közvetlen értékesítési kvóta kiosztását pályáztatta meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az agrártárca jóváhagyását követően. A keretből egy pályázó 24 hónapnál idősebb nőivarú állatonként legfeljebb hatezer kilogramm, összesen maximum 30 ezer kilogramm kvótát igényelhet térítésmentesen. Ez a kiosztási maximum nem vonatkozik a rendelkezésre álló állatlétszámra. E lehetőség utolsó esélyként különösen azoknak jön jól, akik tejtermelést, illetve tej- és tejtermék-értékesítést folytatnak annak ellenére, hogy az MVH tejkvóta-nyilvántartásában 2004. május elseje óta nem rendelkeztek saját tulajdonú tejkvótával. A kvótaév alatt a kvóta nélkül megtermelt és értékesített teljes tejmennyiséget ugyanis a 69/2004. (IV. 29.) FVM-rendelet szerint fizetési kötelezettség terheli.
A pótlólagos kvótakiosztással tehát azon tejtermelőknek kívánnak segíteni, akiknek ez ideig nem volt lehetőségük tejkvóta vásárlására vagy bérlésére, de szeretnének a tejkvótarendszerbe bekerülni, azaz a termelésüket legalizálni és a tejértékesítést a szabályoknak megfelelően folytatni. Becslések szerint mintegy kétezer gazdálkodót érinthet az intézkedés, ennyien termelnek kvóta nélkül. Megerősítette ezt lapunknak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke, aki szerint az ingyenes kvótakiosztást – ami igénylőnként összesen öt tehén hozamát fedheti le – nem biztos hogy igénybe veszik a gazdálkodók. Holott ha az EU-ellenőrzések során találnak kvóta nélküli tejtermelőt, akkor komoly szankciókra lehet számítani.
Eközben ugyanaz az EU a jövőben akár el is törölheti a 2015-ig mindenképpen hatályban tartani tervezett tejkvótákat, a támogatási rendszer ellentmondásossága miatt legkorábban 2008-ban tekinthetik át a kvótarendszert. A jelenlegi szisztéma szerint több tejet termelnek az unióban, mint amennyit elfogyasztanak, így lehet exportálni is. Mivel azonban a WTO-tárgyalások kapcsán az exporttámogatásokat a tervek szerint még 2015 előtt leépítik, lehet, hogy kell majd valamit kezdeni a tejkvótával is. A kvótarendszer eltörlése mindenesetre szakértők szerint a hazai termelők helyzetét csak nehezítené, ugyanis az EU-csatlakozás óta érezhető importnyomás miatti kedvezőtlen helyzetük még instabilabbá válna.
A tejkvótarendszer fenntartása a piaci és árstabilitás egyedüli záloga – véli például Tabajdi Csaba, a szocialisták európai parlamenti delegációjának vezetője. Az EP mezőgazdasági bizottságának főtagja írásbeli hozzászólást adott be a strasbourgi plenáris ülésen a tejkvótarendszerrel összefüggésben az Európai Bizottságnak feltett kérdéshez. Ebben emlékeztetett arra, hogy a termelés tényleges korlátját képező tejkvótarendszer 1986 óta működik, s a szigorú rendszer fenntartásának indoka a kvóták biztosította többlettej megtermelhetősége. Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy a tejtermelőknek folyósított közvetlen kifizetéseket 2007-től teljesen el kell választani a termeléstől, azaz a támogatást nem a tejet termelő, hanem a referencia-időszakban tejkvótával rendelkező kapja meg, földterületre vetített átalány formájában.
A jelenlegi szabályok szerint a tejkvótarendszer mindenesetre 2014–2015-ig érvényben marad. Mariann Fischer Boel főbiztos úgy nyilatkozott, hogy a felülvizsgálat keretében elő kell venni a kvótakérdést, további konkrétumokat azonban nem említett. Tabajdi szerint a kvóták nélkül jelentősen bővülne a termelés, a képződő feleslegek miatt csökkennének az árak, s a nagyok könnyen megfojthatják a kis gazdaságokat. Támogatás nélkül csak a legversenyképesebb üzemek lesznek képesek felvenni a versenyt az importnyomással, illetve sikereket elérni az exportpiacon.
Magyarországon a tejtermelés – gazdaságossági problémák miatt – folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy a felvásárlási árak nem alacsonyabbak. A nyugat-európai gyakorlattal ellentétben ugyanakkor a termelők jobbára nem tulajdonosai a feldolgozó üzemeknek. A jelenlegi helyzetben csak egyes nagyüzemek érdekeltek a fejlesztésben, s a kvótának nincs ára. A hazai feldolgozók az idén 1,2–1,3 milliárd liter tejet dolgoznak fel, szemben az uniós csatlakozás előtti 1,7 milliárddal. Az eddig kiosztott tejkvótákat mintegy 70–90 százalékban használják csak ki a termelők, ugyanakkor 1,9 milliárd kilogramm tejet ma is megtermelnek Magyarországon.
