A takarmánykukorica tonnánkénti termelői ára a negyvenedik héten 26 ezer forint felett alakult, mintegy 3000 forinttal magasabban, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentéséből. A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a takarmánykukorica különböző határidőre szóló jegyzései 28–32 ezer forint között mozogtak ugyanebben az időszakban, de az utóbbi napokban is körülbelül ezen a sávon belül maradtak a jegyzések. A chicagói és hazai tőzsde közötti árkülönbség a decemberi kötés esetén ötezer forintra tehető a magyar termény javára. Az amerikai kukorica alacsony árának hátterében az AKI szakértői szerint a 2006/2007-es gazdasági évben várható jó termés áll. Az EU több mint 5 millió tonnával csökkenő 2006. évi kukoricatermése, valamint a magyar kukorica iránti kereslet hatására a kukorica termelői ára a betakarítási időszakban az intervenciós ár körül szóródhat a magyar piacon – vélik az AKI elemzői.
Az aratás közeledtére elszabadultak az árak a gabonapiacon – hívja fel a figyelmet a Zala-Cereália Kft. takarmánygazdálkodási ágazatvezetője. Király László szerint a felvásárlók Tolnában 25,5–26,5, Baranyában 26–27, Zalában, Vasban 29–29,5 ezer forintot kínáltak az új kukorica tonnájáért. Közvetlenül a szlovén határ mellett 30–31 ezer forintért is kötöttek üzletet (sőt 120 eurót is kínáltak). „Nyilvánvaló tehát, hogy – az előző évekhez hasonlóan – a nyugati határ közelsége emeli a kukorica értékét. Ebben az évben az export szívó hatása erőteljesebben érvényesül a Nyugat-Európát sújtó aszály miatt. A megyék közti értékkülönbséget pedig természetesen a földrajzi távolság, fuvarköltség miatti eltérés okozza.”
Az aratás megindulásával az árak kezdenek normalizálódni, természetesen ebben közrejátszik az intervenciós felvásárlás szabályainak szigorításáról szóló hírek hatása is. A felvásárlók megtorpantak a szerződések kötésével, már 1-2 ezer forinttal alacsonyabb árat kínálnak. Tendenciáját nézve ez a kukorica felvásárlási árának csökkenését valószínűsíti – véli Király. Mindent összevetve előreláthatóan felesleg képződik kukoricából Magyarországon az aratás befejezésekor. Ennek egyik oka az alacsony állatlétszám miatti csökkenő abraktakarmány-igény, a másik az intervencióra való felajánlás ellehetetlenülése a minőségi követelmények miatt. Ezért a termelőknek inkább most, az aratás elején, derekán érdemes eladniuk, a felvásárlóknak inkább a végén, az utolsó harmadban érdemes kukoricát vásárolniuk.
Természetesen a felesleges készlet a jövő év tavaszára (a Dunántúlon kicsit korábban) a jelentős európai igény miatt „kivándorol” nyugatra. „Menne előbb is, de a szállítási kapacitás korlátja azt nem teszi lehetővé. Vagyis 2007 második negyedére sejthetően annyira kiürülnek majd a raktárak, mint amennyire ma már üresek az étkezési- és takarmánybúza-tárolók.” Vagyis nem kell számítanunk az idei termés többéves tárolására: gondot csak az aratástól a tél végéig történő raktározás okozhat.
Problémát okozhat azonban még az uniós intervenciós rendszer feltételeinek szigorítása egy jó európai és egy nagyon jó hazai termést hozó év esetén. Helyes az a szakmai elképzelés, hogy az erős magyar növénytermesztésnek stabil hazai piacot egy volumenében nagyobb állattenyésztés adhat. Segíteni érdemes ezért az abrakfogyasztó ágazatok növekedését, akár a támogatások növénytermesztéstől való átcsoportosításával is, hisz ez az áldozat a két ágazat közös jövőjét alapozhatja meg – teszi hozzá a szakember.
