Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világon a legtöbb tojást Kínában termelik, Magyarország azonban a tojás fogyasztása tekintetében van az első öt ország között – mondta Bokros Zsigmond, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke egy szakmai rendezvényen kedden. A világon összesen 5380 millió tyúkot tartanak – ebből Kínában 1530 milliót, az utána következő Egyesült Államokban pedig „csak” 284 milliót –, illetve összesen 59,2 millió tonna tojást termelnek (ebből Kínában 22,3 millió tonnát). Az egy főre jutó fogyasztásban Mexikó vezet évente 374 tojással, s Japán 363 darabos fogyasztása után Magyarország 297 darabbal a harmadik.
A hazai tojóállomány 14,9 millió körüli, ebből 2 millió a tenyészállat, 4,9 millió intenzív tojótyúk, 8,4 millió pedig „ház körüli” tyúk – hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke. Hozzátette, hogy a Magyarországon elfogyasztott tojásmennyiség fele – mintegy másfél milliárd darab – önfogyasztás, mintegy 1,2 milliárd tojás a nagy értékesítési csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz, 300 milliót pedig a piacokon értékesítenek.
A szakember szerint a tojáspiac jelenleg viszonylag kiegyensúlyozott, ez az utóbbi két és fél évben azt jelenti, hogy nincs túl nagy importnyomás. A héjas tojás 20 százaléka származik a környező országokból, négyötöde a hazai termelőktől. Ez a helyzet az uniós csatlakozást követően alakult ki, s mostanra stabilizálódott. Az EU-tagországokból 2003-ban mindössze 1,3 millió tojást importáltak a hazai piaci szereplők, 2004-ben 74,3 millió darabot, tavaly pedig már 228,1 milliót.
Ma „egy kicsit” stabil árakkal dolgoznak a tojástermelők a piacon, akiknek a helyzete az utóbbi időben lényegesen javult, de még nem érte el az optimális szintet, azaz egy kilogramm tojás árán még nem lehet vásárolni 5,5 kilogramm takarmányt. Mindenesetre a múlt évhez képest az idén várhatóan már nem lesznek veszteségesek a termelők, az önköltségüket nagyjából fedezi az értékesítési ár. A tojás termelői ára idén az első nyolc hónapban 13 forintos darabonkénti, termelőnként persze változó, önköltség mellett 13,33 forint volt darabonként – szemben a múlt év azonos időszakában tapasztalt 12,5 forinttal –, jelenleg pedig 13,5 forint. Reménykednek még további áremelkedésben is a termelők, azonban előreláthatóan a takarmányárak is növekednek majd a részleges gabonahiány miatt – tette hozzá Bokros Zsigmond. Úgy vélekedett, hogy nagyobb a kereslet a takarmánygabonák iránt, mint a kínálat, illetve a termés. Ennek oka egyrészt, hogy a gabona egy része továbbra is intervencióba kerül majd a biztos fizetés miatt, másrészt Nyugat-Európában is alacsonyabb volt a termés, mint korábban, s a nyugat-európai kereskedők vásárolják fel Magyarországról a takarmány-alapanyagot. Egy mázsa tojótáp mindenesetre tavaly augusztusban 4380 forintba került, míg idén augusztusban 4500 forintot kellett adni érte.
