Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kedvező időjárásnak köszönhetően a betakarítás minden növényfaj esetében jól halad – derül ki az agrártárca területi adataiból. Egyedül a cukorrépa esetében nehezíti a munkát a szárazság miatt megkeményedett talaj. Persze a cukorrépánál már csak így van ez. Klasszikus, a városi ember számára anekdotába illő terménye ez a növény a leleményes magyar mezőgazdaságnak: ha szárazság van, törnek az ekék, ha pedig sár, a betakarító gépek nem tudnak rámenni a földekre, de több üzemanyagot is fogyasztanak, éppen a sár miatt. Ritka tehát az olyan helyzet, amikor minden kedvezően alakul. A mostani azért lényegében mégiscsak ilyen, a tavalyinál 11,8 ezer hektárral kevesebb, összesen 48,9 ezer hektáros vetésterület 15 százalékáról a kemény talaj ellenére is felszedték már a répát, hektáronként 50,1 tonnás termésátlaggal. A termésbecslések 46 tonnás hektáronkénti átlaghozammal számolnak, szemben a tavalyi 57 tonnával.
A napraforgó vetésterületének – amely a tavalyival lényegében megegyező 537,4 ezer hektár – háromnegyedét már betakarították, az átlagtermés 2,28 tonna hektáronként, ez eddig magasabb, mint a 2005. évi 2,17 tonnás átlag. A napraforgóból közepes termés várható, a felvásárlási árak jelenleg tonnánként 51–52 ezer forint között alakulnak, de térségenként 48–54 ezer forint között is szórnak. A szója esetében a vetésterület 4 százalékkal, 35,3 ezer hektárra növekedett a múlt évhez képest, a betakarítás eddig 54 százalékos. A hektáronkénti átlagtermés 2,48 tonna körül alakul, szemben az előző évi 2,3 tonnával. A burgonya területe 22,3 ezer hektár, 2,7 ezer hektárral kevesebb, mint tavaly. Eddig a terület 91 százalékáról, 24,3 tonnás hektáronkénti átlagterméssel szedték fel a gumót, a végleges termésbecslés alapján azonban 25 tonnás hozammal lehet számolni. Tavaly ennél kevesebb, 24,5 tonna volt a hektáronkénti termés. A kukorica törése az ország egy részén kezdődött csak el. A késői vetések miatt még zöldek a növények és magas, 30 százalék körüli a szemek nedvességtartalma. A betakarítható terület 1 221 445 hektár, ez a tavalyinál 2 százalékkal nagyobb. Az eddig letört 43,7 ezer hektár termésátlaga 6,82 tonna volt hektáronként, míg a végleges termésbecslés alapján 6,38 tonnás átlagtermés és mintegy 8,3 millió tonna össztermés várható a tavalyi 7,54 tonnás termésátlag melletti 9 millió tonna után.
A talaj-előkészítési munkák is ütemesen haladnak, de lemaradás tapasztalható az előző évekhez viszonyítva. Ennek fő oka a csapadékhiány, ami jelentősen igénybe veszi az erő- és a munkagépeket. A vetési munkák is általában jó ütemben haladnak a kedvező időjárásnak köszönhetően, a száraz talajokon azonban nehezebb a talaj-előkészítés a vetések alá, nagyobb részben csak közepes minőségű. A korai repcevetések jól keltek és jól fejlettek, a későbbiek viszont a csapadékhiány miatt egyenetlenül kelnek vagy ki sem keltek még. A megyék keresletet mutatnak az őszi kalászosok fémzárolt vetőmagja iránt, néhány fajból, illetve fajtából azonban – az előző évek visszafogott vetőmagtermesztése miatt – korlátozott a kínálat. Az őszi káposztarepcét eddig 227,3 ezer hektáron vetették el, ez a múlt évben elvetett terület több mint másfélszerese. A területnövekedés fő oka a biodízelprogram elindulása, valamint az idei kedvező felvásárlási ár. Őszi árpánál a vetési szándék 187,4 ezer hektár, 10 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, az elvégzett munka 54 százalékos. Az őszi búza esetében a vetési szándék 1 115 727 hektár – amelynek 6,5 százalékát vetették be –, azaz 33,7 ezer hektárral több, mint az idén betakarított terület. Rozzsal a tavalyival hozzávetőleg azonos területet, összesen 41,6 ezer hektárt akarnak bevetni a gazdálkodók, akik a munkával 47,5 százalékban már végeztek is. Tritikálét 138,8 ezer hektárra terveztek – ezer hektárral kevesebb területre a tavalyinál –, s a vetés 37 százalékos. Az 1,73 millió hektáros magágykészítési szándék 46 százaléka valósult meg idáig. Az őszi mélyszántási terv a tavasziak alá 2,26 millió hektár, ennek 12,3 százaléka teljesült.
