Nem áll jól a hazai tejpiac – véli Unger András, a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. igazgatója –, mivel a nyerstejexport mellett nagyon sok tejet pasztőrözve is eladnak külföldön. Így a hazai feldolgozók az idén körülbelül mindössze 1,2-1,3 milliárd liter tejet dolgozhatnak fel, szemben a tavalyi 1,3-1,4 milliárddal, illetve az uniós csatlakozás előtti 1,7 milliárddal. Csökkent a tejtermelés is, a kvótánkat nem használjuk ki teljes mértékben. Ez önmagában ugyanakkor talán nem tragikus, mivel 1,9 milliárd kilogramm tejet – 1 liter tej 1,03 kilogrammnak felel meg – ma is megtermelnek Magyarországon, tejtermelésünk tehát a csatlakozás óta körülbelül 100 millió kilogrammal csökkent. A nagyobb baj a szakember szerint az, hogy nagyon alacsony a magyarországi tejár, Olaszországban, Szlovéniában körülbelül 10 forinttal többet adnak érte literenként. A tejet így a magyar termelőknek még a szállítási költséget levonva is megéri oda eladni. Egyre több tejtermelő ezért érthetően ezt az értékesítési csatornát választja, hiszen 5 millió liter tej esetében az 5-6 forintos megmaradó ártöbblet 25 milliós többletbevételt jelent a termelőnek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de előreláhatóan 350–400 millió liter tejet szállítanak ki külföldre az év egészében. Ennek következtében Magyarországon majdhogynem tejhiány van – hangsúlyozza az igazgató. A feldolgozók eközben keresik a tejet, többet mégsem akarnak adni érte. A forint leértékelődése miatt ráadásul a magyar termékek iránti kereslet is megnőtt a piacon, a kereskedők vennének több sajtot, de nincs, mert az alapanyag egy része külföldre kerül. „Harmincöt éve dolgozom a tejiparban, de ilyen helyzettel még nem találkoztam” – fogalmaz Unger András.
Tendenciájában megfigyelhető, hogy az EU-ban és Magyarországon valóban nincs tejfelesleg – mondja lapunknak Kiss Beáta, a Danone Kft. vállalati külső kapcsolatok igazgatója is. Hozzáteszi, hogy Magyarországon ennek két oka van: az egyik, hogy tényleg megnőtt a magyarországi nyerstejexport, főként Olaszországba, a másik ok pedig egy ilyenkor megszokott tendencia, hogy nyáron – a szárazabb időszak miatt – kevesebb tápanyaghoz jutnak hozzá a tehenek, mint az év többi részében. A keresleti piac természetesen az árak alakulására is hatással lehet – teszi hozzá az igazgató.
Magyarországon a felvásárlás átlagos napi mennyisége az elmúlt hónapokban rohamosan csökkent, de augusztusban ez megállt vagy legalábbis szünetelt. Az előző évek szezonális ingadozásai alapján azonban előreláthatóan október-novemberig még alacsony marad vagy még csökkenhet is a felvásárolt mennyiség – vélik az agrárkutatók. Kevesebb tejjel számolnak Németországban és Európa más részein is.
