Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Véget ért az aratás. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint összesen hozzávetőleg 1,8 millió hektárról több mint 6,5 millió tonna gabonát vágtak le, illetve helyeztek el a tárolókba, szemben a tavalyi több mint 7 millió tonnával. A csökkenés a múlt évinél alacsonyabb termésátlagok következménye is. Búzát az idén 1,082 millió hektárról takarítottak be – országosan 4,13 tonnás átlaghozam mellett –, összesen több mint 4,4 millió tonnát, míg a múlt évben 5,1 millió tonnás búzatermés volt 1,12 millió hektárról.
Őszi árpából a tavalyihoz hasonló mennyiség, csaknem 700 ezer tonna termett mintegy 180 ezer hektáron, 3,9 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. A múlt évben hasonló mennyiségű őszi árpa termett Magyarországon. Rozsból a tavalyi 127 ezer tonnánál kevesebbet, majdnem 100 ezer tonnát vágtak le az előző évi 46 ezer hektár helyett 40 ezer hektárról, 2,5 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett. A csaknem 500 ezer tonnás idei termésű tritikálét – szemben az 577 ezer tonnás előző évi terméssel – idén a tavalyinál 17 ezer hektárral kisebb területről, 140 ezer hektárról aratták le, a hektáronkénti termésátlag 3,5 tonna volt. Tavaszi árpából 125 ezer hektáron, az előző évinél 17 százalékkal kisebb területen mintegy 450 ezer tonna termett, 3,6 tonnás hektáronkénti hozam mellett. Egy évvel korábban 150 ezer hektárról 537 ezer tonna tavaszi árpát vágtak le. Zabból 170-180 ezer tonnát takarítottak be 65 ezer hektárról.
Ezek a számok reálisak, egyeztetettek, egyetért velük az összes érdekképviselet, a gabonatermelők is – mondta lapunknak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette, hogy idén a búza 70-80 százaléka jó, étkezési minőségű. Ami ebben az évben még nagyon érdekes, illetve jó, hogy az ára is jó a búzának. Ezt általában nem szokta egy termelő sem mondani, mert többnyire kedvezőbb árakat szeretne elérni.
Most azonban a tonnánként 26-27 ezer forint körüli búzaár hűen tükrözi a világpiacon kialakult árakat. Az idei „jó ár” közvetett okai között említhető, hogy Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban változatlanul keresleti piacot okozó aszály van. A bosnyák piac is szerette volna a nem túl nagy, de jó minőségű búza iránti igényét minél előbb, még az aratás alatt fedezni. Továbbá az előző évben a termelők inkább intervencióra adták el a termést, ezért a malmok nem tudtak mindig a kellő időben vásárolni alapanyagot, miközben az intervenciós raktárak tele voltak gabonával.
A 2005–2006. gazdasági évben már elegendő tárolókapacitás állt rendelkezésre, és a 2006. évi gabonaárak aratáskori szintjét a piaci szereplők a 101,31 eurós (+0,46 cent havi növekmény) intervenciós árból származtatják – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentésében. Hozzáteszik, hogy az intervenciós ár hatása a forint árfolyamának gyengülése következtében erősebb lehet, mint a korábbi években, s az árakat a viszonylag nagy kínálat ellenére magasabb szinten tarthatja. A fenti hatás a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában már az aratás derekán is jól érezhető volt, a tőzsdei jegyzések már akkor 27 ezer forint felett mozogtak.
