Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gyémánt kitermelése negyed század óta először csökken, az ezt követő hiány miatt a világ legkeresettebb kövei jobb befektetésnek bizonyulhatnak az ilyen szempontból eddig legjobbnak tartott nyersanyagoknál – réz, nikkel és horgany – is. A Bloomberg ágazati forrásokat, köztük a Gyémánt Világtanács adatait idéző prognózisa szerint a kitermelés 2015-ig 2 százalékkal csökken az elmúlt öt év kilencszázalékos növekedése után. Ráadásul a kövek vásárlása éppen élénkül Kína és India gazdaságának fellendülése nyomán. Kína 2001 óta kétszeresére növelte megrendeléseit, idén például 20 százalékkal több gyémántot igényelhet, mint egy éve. Tavaly a fogyasztók világszerte 70 milliárd dollár értékben vettek gyémántot, s idén a termelés említett alakulása nyomán 10 milliárd dollárnyi igény nem teljesülhet. A hiány előreláthatóan emeli az árakat, ennek mértékét azonban módosíthatja a műgyémántok termelésének növekedése, ezek jelenleg a világ gyémántforgalmának a felét adják. (A műgyémántok 1985-től terjedtek el igazán, a General Electric Co. ugyanis akkor fejlesztette ki a fúró-, vágó- és őrlőszerszámokhoz szükséges gyémántok előállítási technológiáját.)
Itthon nincsenek összesített adatok a magyarországi drágakőpiac forgalmáról. A nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma alig két tucatra tehető, ezek mindegyike üzleti titokként kezeli a beszerzéseit és hazai értékesítését – mondta érdeklődésünkre Telkes Tímea drágakőszakértő. Az összesítést az is nehezítheti – tette hozzá –, hogy a mintegy 2500 kisebb aranykereskedő cég, illetve vállalkozás is forgalmazhat drágaköveket, a mennyiséget azonban ezek sem teszik közzé. Telkes Tímea ismeretei szerint a nemzetközi piachoz hasonlóan itthon is évről évre több drágaköves ékszert vásárolnak, ugyanis sokan felismerték, hogy ezeknek az esztétikai értékén túl „kincsképző” szerepe is van. Ezzel is számol Juhász Csaba, a Gold Design Stúdió cégvezetője, a mintegy félszáz tagot számláló Magyar Ötvös Szövetség (MÖSZ) elnöke. Szerinte Magyarországon lassan ugyan, de növekszik a gyémánttal díszített ékszerek eladása, s így lehet a jövőben is. Annak ellenére véli így, hogy az előzetes nagykereskedői tájékoztatások szerint idén szeptembertől 15-20 százalékkal többet kell fizetniük a gyémántért, aminek egyrészt a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése az oka, másrészt összefügghet a világpiaci ár növekedésével. A szakember mégsem vár jelentős visszaesést, a hazai vevők ugyanis az elmúlt három-négy évben kezdték nagyobb számban is megismerni a drágakövek közül a gyémántot, amely fajlagosan nem olyan drága, mint azt a laikusok gondolják. Sokan meglepődnek például azon, hogy az egyik legtöbbet vásárolt termék, a 2,5 milliméter átmérőjű gyémánt 20-25 ezer forintba, míg a 2 milliméteres 10-15 ezerbe kerül. A főként egyedi tervezésű ékszereket készítő MÖSZ-tagvállalkozások által forgalmazott gyémántok különben a nemzetközi laboratóriumban bevizsgált és hitelesített, jó minőségű kövek közé tartoznak.
