Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Végéhez közeledik az idei aratás, a 4,1 tonnás hektáronkénti átlagos gabonatermés közepesnek tekinthető. Erről Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára beszélt egy nagykőrösi tanácskozáson kedden. Az államtitkár szerint a termés idén eléggé heterogén, a belvizes területeken alacsonyabbak a hozamok a vártnál. Örvendetesnek nevezte azonban, hogy a magyar búza iránt megnőtt a kereslet, így kiürülhetnek a raktárakból, mivel Lengyelországban és Ukrajnában kevesebb gabona terem az előre becsülthöz képest. A kereslet hatására a búzáért most jó árat kínálnak, így a terményből előreláthatóan nemigen ajánlanak fel majd intervencióra. Gőgös Zoltán beszélt arról is, hogy kukoricából mintegy 8 millió tonna teremhet idén, ha megjönnek a várt esők.
Az aratás a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) adatai szerint is 98 százalékban befejeződött már, elmaradás az északi megyékben van. Obreczán Ferenc főtitkár emlékeztetett arra, hogy idén az első félévben a sok csapadék és a hideg időjárás nagymértékben rontotta az őszi gabonafélék terméskilátásait. A belvíz miatt jelentős területen kipusztult a gabona a Magosz adatai szerint is, s a 4,4 millió tonnás őszibúza-termés 1,1 millió tonnával kevesebb a tavalyinál. Emellett a betakarítás idején tapasztalt száraz, meleg időjárás kedvezően hatott a gabonafélék minőségére. A szövetség szerint a búza nagyobb része malmi I-es, illetve euro minőségű, ellentétben a 2005. évivel, amikor a Dunántúlon a sok csapadék miatt szinte csak takarmányminőségű búzát arattak.
A tőzsdei árak ugyanakkor nem teljesen tükrözik az eladási árakat, a termelők a jó minőségű búzát tonnánként 25 ezer forint körüli áron tudják értékesíteni a tavalyi hasonló időszak 20-21,5 ezer forintos árával szemben. A magyar gabona azonban még így is olcsóbb, mint más uniós országok piacán. A kereskedők így már keresik és intervenciós árszint közeli árat adnak érte, tonnánként 80-88 eurót. Lengyelországban eközben 110-115, Németországban 102-119, míg Spanyolországban 127 euróért cserél gazdát a termés. A főtitkár szerint a termelőket nehéz helyzetbe hozza, hogy az emelkedő energiaárak mellett a növényvédő szerek ára meredeken, 20 százalékkal emelkedett, miközben az uniós közvetlen támogatás nemzeti kiegészítésének (top up) összege ismét csökken. Tavaly – magyarázta – a top-up egy hektárra több mint 19 ezer forintot jelentett (ez 87 százalékos arány volt), idén azonban az újra alkalmazott „visszaosztás”, illetve a már bejelentett forráscsökkenés miatt csak mintegy 12 700 forintra számíthatnak a gazdák, ami a támogatás 82-83 százaléka. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója a visszaosztás kapcsán rámutatott arra, hogy a bejelentett földterület tavaly 4,9 millió hektár volt, idén azonban már 5,1-5,2 millió tonna lesz. Hozzátette, a gazdálkodók egy-egy alkalommal ma már 200-300 ezer forintért tankolnak a kombájnba, a gázolaj ára ugyanis a tavalyi 240 forintos literenkénti szintről 290 forint körülire emelkedett.
Obreczán Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy egy éve a „megszorult” termelőktől tábláról 16-17 ezer forintért is vásárolták a gabonát a kereskedők és a tárolóval rendelkezők. Utóbbiak a felvásárolt árut novemberben tárolóval együtt ajánlották fel intervencióra. A malmok ugyanakkor nem készleteztek, arra számítva, hogy tavasszal a szabadpiacon alacsonyabb áron tudnak étkezési búzát vásárolni. A termelők pedig tárolók, illetve a szükséges tőke híján nem tárolták be a gabonát. Így fordulhatott elő, hogy ez év márciusára elfogyott a szabadpiaci étkezésibúza-készlet, miközben az intervenciós készletek ott duzzadtak a raktárakban (utóbbiak felhasználásához az EU jóváhagyása szükséges). A hazai gabonaexport ezzel együtt, a kimagasló termésátlag ellenére is nehéz helyzetbe került tavaly. Közrejátszott ebben a világ, illetve az EU kereslet-kínálati helyzetének megváltozása, továbbá az elmúlt évek csökkenő humán-, ipari és takarmánycélú felhasználása. Szakértői becslések szerint a gabonafélék takarmányként való felhasználása az öt évvel ezelőttihez képest 2 millió tonnával esett vissza Magyarországon. Obreczán Ferenc szerint jelenleg havonta 250-300 ezer tonna körüli gabona hagyja el az országot, szemben a kívánatos 400-450 ezer tonnával. A gabonaexportot azonban a Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatti hátrányok mellett a gyenge logisztikai adottságok is nehezítik. Mindemellett idén az első négy hónapban kivitt 319 ezer tonna búza az előző év azonos időszakában kiszállított mennyiségtől csak 30 ezer tonnával maradt el. A takarmánybúza-export főként az olasz területekre volt jelentős.
