Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt év fémpiaci árrobbanása alól az acél sem volt kivétel, olyannyira, hogy a szerződéses árak több esetben is a megelőző éviekhez képest több mint 70 százalékkal szöktek följebb. Ez a hatalmas emelkedés nem egy termelési krachnak, azaz a teljesítmény látványos visszaesésének köszönhető, hanem sokkal inkább annak, hogy a kereslet, ezen belül is elsősorban Kína „étvágya” fékezhetetlenül nő. Utóbbi ugyanis több mint 10 százalékkal ugrott meg a 2004-es évhez képest, míg a globális igénynövekedés kevesebb mint 3 százalék volt – a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) adatai szerint. A világ acéltermelése eközben 5,9 százalékkal, 1129,4 millió tonnára bővült. Ebben ugyancsak nagy szerepe van az ázsiai országnak, ahol az előállítás 24,6 százalékkal, 349,4 millió tonnára futott föl, de így sem elégítette ki a belföldi igényeket. Érdemes viszont hozzátenni, hogy az említett áremelkedés az elmúlt év közepéig volt jellemző, utánna csökkenést regisztrálhattak a világ acélipari szervezetei.
Így most viszonylag nyugodt a piac, a szerződéses árak nem nagyon módosulnak – tájékoztatta lapunkat Zámbó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) kereskedelmi igazgatóhelyettese, majd hozzátette: az első negyedév várhatóan csendes lesz. Ezt támasztja alá az is, hogy a nagy gyárak jelenleg is próbálják megkötni azon szerződéseiket, amelyekben – elsősorban az energiahordozók drágulása miatt – tonnánként 5–10 dollárral növelnék áraikat, ám nagyobb összegű megegyezésről még nem hallani. Komolyabb változásokat a második negyedév hozhat, amiben a kereslet alakulása, ezen belül is elsősorban Kína és India további igényei lehetnek a meghatározóak. A japán vas- és acélszövetség (JISF) előrejelzése szerint a kínai keresletnövekedés eléri a 12 százalékot. Ennek ellenére az acélüzemek nem várják a 2004–2005. évi árrobbanás megismétlődését – tette hozzá Zámbó.
A hazai cégeknek az már komolyabb problémát okozhat, hogy az uniós korlátozások ellenére megnövekedett némely acéltermék importja a környező nem európai uniós országokból. Ilyen például a durva lemez, a hegesztett cső és a zártszelvény. Utóbbinak a behozatala 2005 januárja és októbere között 115 ezer tonnára ugrott a megelőző év ugyanezen időszakában regisztrált 70 ezer tonnáról, a növekmény döntő részét Ukrajna produkálta. Ráadásul már most látszik, hogy a betonacélra kért importkérelmek is megszaporodtak, így már tavasszal azzal lehet számolni, hogy megélénkülnek e termék szállításai Ukrajnából és Fehéroroszországból. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy ha az elmúlt másfél-két év változásainak megismétlődésében nem is, a kedvező folyamatok fennmaradásában bíznak a magyar társaságok – tette hozzá az előbbiekhez Zámbó József.
