Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pályázati határidő lejártáig 215 kérelem érkezett összesen 7937 hektárnyi területre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az energetikai céllal termesztett növényekhez kapcsolódó kiegészítő támogatás kapcsán, melyet az ez évi területalapú támogatás mellett lehet igényelni – értesült a NAPI Gazdaság. E területi igény azt jelenti, hogy a gazdálkodók korántsem merítették ki a támogatási keretet, sőt: úgy tetszik, egyelőre nem igazán akarják kihasználni a lehetőséget. Az „energianövények” legnagyobb támogatható területe ugyanis – az EU által megállapított forrásokból számolva – 76,5 ezer hektár, ami lényegében tízszerese a kiegészítő támogatási igényekben megjelölt összes területnek, ráadásul ez csökkenhet is az ellenőrzéseket követően. A fel nem használt pénz pedig benn marad a nemzeti büdzsében – hívták fel a figyelmet szakemberek. Az MVH szerint a támogatást a költségvetésből fizetik ki 2006 június 30-áig.
Az érdektelenség szakértők szerint az információhiánnyal magyarázható: a termelőknek is biztosítani kell azokat az információkat, amelyek alapján eldönthetik, hogy beillesztik-e az energiafüvet termelési szerkezetükbe. A szakmai berkekben időnként „sárkányfűként” is emlegetett energiafűre (Agropyron elongatum) például 7680 forint kiegészítő támogatás igényelhető hektáronként, az uniós földalapú támogatás (SAPS) és annak nemzeti kiegészítése (TOP UP) mellett, szintén nemzeti forrásból. Ugyanezen az alapon 6480 forint kiegészítő támogatás kérhető – de már csak jövőre – a búza, a kukorica, az őszi káposztarepce és a napraforgó után, amely növények energiacélú hasznosításával korábban már részletesen foglalkoztunk (NAPI Gazdaság, 2005. október 11., 2. oldal, illetve október 20., 15. oldal). A gyors érésű energiaerdőre nem jár a földalapú támogatás (illetve annak nemzeti kiegészítése), ezért erre hektáronként 46 591 forint a „kiegészítő” támogatás. Az MVH-hoz beérkezett kérelmekből mindenesetre 35 az energiafű és az energiaerdő kapcsán érkezett.
Az energiafű nagyon jó nemesítési eredmény és a termesztése is megfelelő – hozama 10-15 tonna hektáronként; az energiatermeléshez felhasználható tüzelőanyagot a növényi rost szolgáltatja, a végtermék azonban az energia, amelynek kinyeréséhez feltételek kellenek – hívta fel a figyelmet Fenyvesi László, az agrártárca gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (MGI) főigazgatója. Mint azt lapunknak kifejtette, a növény energiacélú felhasználásához a teljes használati technológián változtatni kellene. Van ugyan olyan tüzelőberendezés, amivel az energiafűből készülő pelletet (hengeres alakú, általában 8x10-15 milliméter nagyságú granulátum, amely egész Európában eladható) el lehet égetni, de adódhatnak technikai problémák. Az égésnél ugyanis hamu keletkezik, ami alacsony hőmérsékleten megolvad, s a lágy szárú füvek esetében üvegszerű képződménnyé áll össze, ami nagyon kedvezőtlen üzemviteli szempontból, például nem lehet kitakarítani a tűzteret. Ez a gond persze megoldható, a forgalomban lévő tüzelő- és erőművi berendezéseket azonban nem így alakították ki. Az erőművi hasznosítás esetében a fluidágyas rendszerben szintén keletkezik ilyen hamu, ennél a befújásos rendszer már jobb lenne, ennél azonban nem mindegy, milyen hosszúra van aprítva az energiafű. Nem beszélve arról, hogy nem tudni, hány égetőberendezés van, illetve hogy a régi berendezések átalakíthatók-e az új üzemmódra. Az sem világos egyelőre, hogy az energiafű milyen géppel takarítható be optimálisan, ugyanis erre vonatkozóan nem folytak kísérletek – tette hozzá a szakember.
