Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Idén november 2-ától megszűnik a kereskedés a Budapesti Árutőzsdén, a két tőzsde integrációja nyomán az árupiaci kereskedés színhelye a Budapesti Értéktőzsde lesz. Milyen termékekre vonatkozik ez?
– A hagyományos BÁT-os termékek, vagyis a gabonaszekció, a gabonakereskedés – értelemszerűen nyílt kikiáltásos formában – átkerül a BÉT-re. Emellett a devizakereskedés bekerül a BÉT származékos termékei közé. Eddigi piacaink új árunem formájában integrálódnak, a gabona az áruszekcióban jelenik meg a BÉT-en. Szervezetileg talán a legérdekesebb változás, hogy a gabona mellett az arany, az olaj és remélhetőelg idővel egyéb áruféleségek is az áruszekcióban kapnak helyet. Az arany a jövő év első, az olaj 2006 második negyedévében. Figyelembe véve a két új áruféleség más tőzsdéken bonyolódó forgalmát, valamint azt, hogy arannyal és olajjal a térségben egyedül Magyarországon lehet majd kereskedni, jelentős növekedés előtt áll ez a piac.
– Ezek szerint az integrációval az árutőzsdei tevékenység egyértelműen fejlődik Magyarországon?
– Azt gondolom, hogy igen. Határozottan hiszek abban, hogy nagy lehetőségek nyílnak az árupiaci kereskedésben. Az a határidős árupiaci ismeret, amit a BÁT-on eddig felhalmoztak a brókerek és a BÉT-re átkerülő munkatársak, nem vész el. Átjelentkeztek a brókercégeink is: tizenketten szereztek szekciótagságot és kereskedési jogosultságot a BÉT áruszekciójában. Ez azt jelenti, hogy három cég „esett ki”, valójában azonban mindenki, aki önálló jogon nem folytatja a kereskedést, integrálódott valamelyik brókercégünkhöz megbízóként. Elégedett vagyok ezzel a létszámmal, és azt gondolom, hogy a BÉT jelenlegi brókercégei közül is többen bekapcsolódnak majd az árupiaci munkába, ha megismerkednek a tevékenységgel. Nem beszélve arról, hogy az árupiaci termékpaletta kibővülésével – az arannyal, az olajjal – olyan befektetési instrumentumokat tudnak majd palettára venni, amelyek iránt az ő ügyfeleik is élénken érdeklődnek. Idesorolom persze a gabonát is, hiszen az nem csupán a „szakma árucikke”, a világ nagy tőzsdéin ugyanúgy kereskednek vele, mint más árutőzsdei termékkel. Ezeken a piacokon elsősorban alapkezelők mozgatják az árakat, és a tényleges fizikai piac résztvevőinek volumene alacsonyabb a nagy befektetési alapokéhoz képest. Én az utóbbiak lehetséges bekapcsolódását látom az integráció nagy előnyének, azzal együtt, hogy nemcsak a külföldi, hanem a belföldi érdeklődés is megnő majd az árupiac iránt.
– Több mint tizenöt éve, 1990. július 18-án alakult meg szervezett formában a Budapesti Árutőzsde, de a kereskedés már 1989 őszén elkezdődött. Először csak gabonára kötöttek határidős üzleteket, 1993-ban elindult a devizaszekció is. Hogyan változott ez idő alatt a gabonapiac forgalma, tavaly mit sikerült elérni, és mit hozhat a jövő?
– A gabonapiac 1996-tól 2002-ig bonyolított le jelentős forgalmat, 2001 volt a csúcs. Később inkább stagnálás volt a jellemző, ami folytatódott az EU-csatlakozással után is, az avval járó mechanizmusok, például az intervenció bevezetése miatt. Idén reményeim szerint elérjük a múlt év forgalmát, 45-50 milliárd forintot. Azt gondolom ugyanis, hogy az előttünk álló két hónapban sikerül megismételni a tavalyi számokat. Ez már csak azért is jelentős, mert mindenhol, ahol megjelent az uniós szabályozott piac, a szabadkereskedelemnek és a tőzsdének csökkent a létjogosultsága. Ennek megfelelően a búza viszonylag visszaesett nálunk, így ma már napirenden van a kereskedési paramétereknek az aktuális helyzethez való igazítása, szakmai egyeztetés folyik a piaci szereplőkkel, érdekképviseletekkel az ügyben. A kukorica viszont „hozza önmagát”, a kereskedés volumene bizakodásra ad okot. A sikeres termékek közé tartozik még a napraforgó is, amelyre nem vonatkozik az intervenció. Reményeim szerint az idei és a jövő évre várható viszonylag kedvezőtlen időszak után 2007-ben már érezhető lesz a pozitív változás a gabonapiacon is.
