BUX 138788.20 -0,51 %
OTP 44800 -0,27 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csak a nagyok élnek meg a gyapjúfeldolgozásban

A helyettesítő termékek terjedése miatt világszerte csökken a gyapjú iránti kereslet, így a nyersanyag ára is esik. A magyar piacon a gyapjúmosó kapacitás hiánya okoz gondot.

2004. augusztus 31. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Annak ellenére, hogy saját kategóriájában versenyképes a magyar gyapjú és megfelelő kereslet is adódna, a gyapjúfeldolgozás leépülőben van Magyarországon – mondta lapunknak Földes Tamás, a Juh Terméktanács e területtel foglalkozó elnökségi tagja. Miután 2003 végén az utolsó gyapjúmosással foglalkozó vállalkozás, a kiskunfélegyházi Gyapjúmosó Kft. is beszüntette tevékenységét, nem lehet a teljes gyártási folyamatot Magyarországon elvégezni, így a gyapjút először külföldre – főként Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Oroszországba, vagy Spanyolországba – szállítják, majd az ott kezelt termék egy része kerül vissza a magyar feldolgozókhoz. Már a 2002-es kereskedelmi adatok is az iparág vertikális kiépítettségének hiányáról árulkodnak: 4027 tonnás nyersgyapjútermelés mellett az ország exportja 3717, nyersgyapjúimportja pedig 3730 tonna volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
A magyar gyapjú kommersz termékek alapanyagának számít: szintetikus anyagokkal keverve használják fel, de kategóriáján belül így is keresett. Földes szerint ezt bizonyítják a magyar gyapjúárak is, amelyek csökkenésének üteme elmarad az Ausztrália által meghatározott világpiaci áreséstől, sőt idén inkább stagnálásról lehet beszélni. Márciusban 130-140, míg augusztusban 180-190 forint körül alakult a mosatlan gyapjú kilogrammjának átlagára. E mögött azonban akár néhány forintos, vagy egyeurós (249 forint) átadási árak is elképzelhetők – hangsúlyozta Földes. Az állattartók termelékenységének növekedését hozza ugyanakkor, hogy a merinó juhok egy részét az úgynevezett keretezett gyapjút adó juhok váltják fel, amelyek egyedenkénti gyapjútömege meghaladja a korábbi fajtáét.
A kis méretű feldolgozó cégeknek okozza a legnagyobb problémát a magyarországi gyapjúmosás megszűnte: a Bodtex Kártolt Fonoda kis tételben venne mosott, karbonizált alapanyagot, importálni azonban így nem tud, ezért kénytelen volt felhagyni tevékenységével – tudtuk meg Bodár Páltól, a fonoda tulajdonosától.
A magyar gyapjú sem minőségében, sem árában nem versenyképes – közölte Kincs Zoltán, a gyapjúágyneműket gyártó Billerbeck Kft. ügyvezetője. Az import alapanyagból dolgozó cégnél idén sem az alapanyagárak, sem a termékárak nem emelkedtek, bár a forgalom felfutására az őszi hónapokban lehet számítani – tette hozzá az ügyvezető. Nem emel viszont minőségi kifogásokat a magyar gyapjúval szemben Foncsori Róbert, az ágyak, matracok és alváskiegészítők gyártásával foglalkozó Rottex Kft. ügyvezetője. A szakember ezzel szemben rossz emléket őriz a hajdani magyar gyapjúmosókról, az azok által alkalmazott gázolajos eljárás ugyanis csökkentette a gyapjú értékét.

Szabó Zsolt
Szabó Zsolt

Ez is érdekelhet