Tíz százalékkal emelné az árakat a magyar húsipar

A gazdasági körülmények miatt 10 százalékos húspiaci áremelkedés szükséges, noha a sertésállomány 1949 óta nem volt ilyen alacsony szinten (NAPI Gazdaság, 2004, május 10., 3. oldal) – hívja fel a figyelmet Remény Ervin, a túlnyomórészt a belföldi piacra termelő Húscéh ügyvezető alelnöke. A húsipari vállalkozások költségszerkezetében – az üzem méretétől függően – az alapanyag 65–75, a segéd- és csomagolóanyag 5–8, a bér- és közterhek 10–13 százalékot képviselnek.
A húsipari víz-, gáz-, üzemanyag- és áramfelhasználás költségei átlagosan 10 százalékkal nőttek az elmúlt időszakban. Jelentősen emelkedtek továbbá a kiadások az élelmiszer-biztonság fokozása miatt, a hulladékmegsemmisítés szintén 10 százalékot meghaladó mértékben kerül többe. Az EU felkészülés érdekében 2002-től kezdve rendkívüli fejlesztéseket hajtottak végre az üzemek, ami jelentős hitelterheket jelent. Drágult a magyar élősertés is: idén a 16. hétig 8,6 százalékkal kilogrammonként 293 forintra nőtt E minőségű hasított félsertés, a comb és tőkesertés átlagára csupán 2,4 százalékkal emelkedett.
A magyarországi húsipar az idén sem tudta érvényesíteni átadási áraiban az alapanyagár említett és az egyéb költségek inflációs és azt meghaladó növekedését. A drágítás ellen szóló túltermelési válság továbbra is tart, Magyarország mellett Lengyel- és Csehországban is, miközben a régebbi uniós országokban az exporttámogatás és a magántárolási akciók következtében már véget ért. A lehúzott hasított félsertés ára például az idén nettó 488–510 forint volt eddig, az EU–15 átlaga átszámolva 1500 forint körül alakul. Ez annak köszönhető, hogy az öt irányadó régebbi uniós tagországban a sertés átlagára 13 százalékkal haladta meg a magyarországi szintet.
A csatlakozás nyomán számítani kell egyfajta árkiegyenlítődésre – véli Remény. A hús- és húskészítmények 2001 óta tartó magyarországi árcsökkenése tehát nem szűnt meg, az EU-ban ugyanakkor a kiskereskedelmi árak változatlanok. A további ármérséklés felgyorsítaná az ágazat összeomlását, a pénzügyi „eredménytelenség” következménye az alacsony higiéniai színvonal, a koncentráció, valamint a hatékonyság hiánya is. A költségek növekedése miatt tehát még a túltermelés mellett is indokolt a 10 százalékos drágulás az ügyvezető alelnök szerint. Az emelkedés aránya attól függ, hogy mikor következik be a kiegyenlítődés az élősertés-piacon, valamint a húsipari üzemek számának előrelátható csökkenése milyen mértékben mérsékli az ágazat megosztottságát.