Napirenden a nyitás a GM-termékek előtt az Európai Unióban

Az Európai Unió kormányai nemrég megakadályozták a Monsanto Co. génkezelt (GM) kukoricájából készült termékek forgalmazását. Annak vették elejét – emlékeztet a Bloomberg –, hogy állati takarmányban használják e terméket. Az ügy jól tükrözi az élelmiszer-biztonság körüli aggályokat, amelyek nemcsak a tengerentúlon keltettek nézeteltérést, hanem az EU-n belül is. Egyelőre azonban érvényben maradt a hatéves uniós tilalom a különböző cégek – köztük az említett Monsanto, valamint a Syngenta AG és a Bayer AG – GM-termékeire, miközben ágazati adatok szerint a biotechnológiai termések globális piacán az éves forgalom tavaly már elérte a 4,75 milliárd dollárt.
Mivel az Európai Bizottságnak sem sikerült rábírnia az élelmiszerügyi bizottságbeli küldötteket, hogy megnyissák az utat az ominózus Monsanto-kukorica előtt, így már a tagországok környezetvédelmi minisztereit kéri fel arra, hogy három hónapon belül adjanak zöld utat ennek az egyebek mellett kekszfélék, továbbá keményítő és olaj készítéséhez használt terményfajtának. A miniszterek június 28–29-i ülésük során vizsgálják meg a kérést. A júniusi döntést illetően az előzetes információk szerint jó okunk van bizakodni – mondta lapunknak Czepó Mihály, a Monsanto Co. magyarországi cége, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyezési vezetője.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) is emlékeztettek arra, hogy az EU bizottságaiban folyamatosan tárgyalnak a genetikailag módosított szervezetek engedélyezésének feltételeiről, illetve a természetes környezetre gyakorolt hatásáról. Ennek kapcsán ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az FVM az európai uniós tárgyalások során olyan álláspontot képvisel, ami a GM-szervezetek forgalmazására vonatkozó szigorú előírások megtartására irányul.
Eközben az uniós moratórium akár már júniusnál korábban is enyhülhet, ha zöld utat kap egy másik termék. A Syngenta BT 11-es csemegekukoricájáról van szó, aminek az Egyesült Államokból és más országokból való bevitelét a bizottság saját hatáskörében is engedélyezheti, bár a tárcavezetők e terményről is határoznak majd júniusban. Ezen túl engedélyezhetik még a Monsanto MON 863-as takarmánykukoricáját (import), amely a súlyos károkat okozó kukoricabogár lárvája ellen nyújt védelmet. Az Európai Élelmiszerbiztonság-ügyi Hatóság (EFSA) különben már tavaly jóváhagyta az NK 603-as, gyomirtó szert elviselő Monsanto takarmánykukoricát. Ausztrália, Mexikó, Új-Zéland, Japán, Korea, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Bulgária és Oroszország már megnyitotta határait e termény előtt, amit az Egyesült Államokban, Kanadában és Dél-Afrikában szabad termeszteni. Azonban Ausztria, Dánia, Görögország, Luxemburg és Portugália nemmel szavazása, Németország és Spanyolország tartózkodása az EU szabályai alapján elegendő volt az élelmiszer-bizottsági jóváhagyás megakadályozására. Az engedélyezést különben Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia pártolta. A biotechnológiai döntésekbe az EU valamennyi tagállamának beleszólása van, mivel a szabadkereskedelmi szabályok alapján az egyik országban forgalmazott terméket az összes többiben is áruba lehet bocsátani.
Az EU-hoz csatlakozott tíz, zömmel kelet-európai ország egészen mostanáig követte a csoportosulás biotechnológiai politikáját, s távol tartotta piacától a nem engedélyezett termékeket. Magyarországon például a GM-növényfajták köztermesztésben történő felhasználása nem engedélyezett – tájékoztattak a géntechnológiával módosított összetevőt tartalmazó élelmiszerek, valamint a géntechnológiával módosított növényi szervezetek termesztése kapcsán az FVM-ben. Hozzátették, hogy a géntechnológiai tevékenységet az 1998. évi XXVII. törvény és vonatkozó rendeletei szabályozzák. A törvényt az EU 2001/18/EK Irányelvének elfogadását követően az Országgyűlés 2003-ban módosította. A jelenleg hatályos rendelkezések a géntechnológiával módosított szervezetek szabad környezetbe való kibocsátását, kereskedelmének feltételeit szigorú előírásokhoz kötik. A géntechnológiával módosított növényfajták külön engedély alapján kizárólag kísérleti célra használhatók. Az engedély megadására a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság javaslata alapján az FVM mint géntechnológiai hatóság jogosult.
GM-összetevőt tartalmazó élelmiszerek vonatkozásában Magyarországon az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM együttes rendelet az irányadó. Ezen élelmiszerek forgalmazása szigorú vizsgálatokhoz kötött. A szabályozás előírja, hogy a GM-szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet részben vagy egészben tartalmazó termékeket az előállító, valamint forgalmazó köteles megjelölni. A csomagoláson, valamint a termék minőségét tanúsító okmányon fel kell tüntetni, ha a termék GM-szervezetet tartalmaz. Az EU engedélyezési eljárásában a tagállamok nemzeti szinten környezeti hatástanulmány elvégzésével vizsgálhatják, hogy adott GM-szervezet köztermesztésbe vonása az adott régióban jelent-e környezeti veszélyt. Ennek fennállása esetén a tagállam a GM-szervezet (fajta) felhasználását megtilthatja. (1829/2003/EK rendelet 18. cikk 5 (e).) Az EU-hoz csatlakozott Magyarország ezt az eljárást is alkalmazza.