Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első genetikailag módosított szaporítóanyagokból termelt - más szóval transzgenikus - növényt 1983-ban állították elő Amerikában, ám csak tizenhárom évvel később kezdődött meg a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazása. A transzgenikus növények egyre jelentősebb térhódítását jelzi, hogy amíg 1996-ban csak 1,6 millió hektáron folyt ilyen fajták termesztése, addig 1999-ben a vetésterület már megközelítette a 40 millió hektárt. A génmanipulált növények termesztése eleinte az Egyesült Államokban terjedt el, majd Argentína, India és Kína következett a sorban. Jelenleg a GMO-szója a legelterjedtebb, a második helyen a kukorica áll.
Az eljárás felhasználásában élenjáró Egyesült Államok és Európa között az elmúlt évek folyamán igen éles vita alakult ki. A GMO-növények ellenzői hangoztatják, hogy nem bizonyított ezek ártalmatlansága az emberi szervezetre, a támogatók ezzel szemben a környezetkímélő tulajdonságaikat hangsúlyozzák.
Az Európai Unió (EU) ma is tiltja a GMO-növények árusítását, s egyelőre csupán kísérletek folynak bizonyos fajtákkal. A vizsgálatok azt már bebizonyították, hogy közvetve fogyasztva - vagyis ha a velük táplált állatok húsát esszük vagy tejét isszuk - a GMO-termékeknek nincs allergén hatásuk és az ilyen állati termékek nem tartalmaznak génmanipulált fehérjemaradványokat. A nagy talány az, hogy a közvetlenül fogyasztott termény - például a szójaliszt - milyen hatással van az emberi szervezete.
Az EU számára ez már csak azért is fontos, mert jelenleg a világ egyik legnagyobb szójaimportőre, évente 22-25 millió tonna szójababot és 5-6 millió tonna darát vásárol a világpiacon.
Európába elvileg tiltott a GMO-szója bevitele, ennek ellenére csupán az import töredékéről, mintegy félmillió tonnáról állítható, hogy garantáltan „kóser”. A többi gabona származása kétséges - véli Zsarnóczay László, az Amerikai Szójaszövetség magyarországi képviselője. A világon egyébként a szója esetében jelenleg egy első generációs GMO-fajtát engedélyeztek. E típus előnye, hogy mintegy 30-40 százalékkal kevesebb, és csupán egyetlen növényvédő szerrel történő permetezést igényel. Ezt a szóját az USA-ban és EU-ban egy időben regisztrálták a hatóságok.
Az unió jelenleg nem szabályozza egységesen a GMO-alapú termékek címkézését, csupán az Európai Bizottság ajánlása él. Az általános szabályozás várhatóan néhány év múlva készül el. A mai elképzelések szerint az áru csomagolásán kötelező lesz feltüntetni, hogy melyik összetevő tartalmazhat - egy valószínűségi szint felett - GMO-komponenst. A feltüntetendő arány vitatott, az érték egy és négy százalék között változik.
Az amerikai gyártók véleménye szerint ez a fajta címkézés diszkriminatív, ha nem terjesztik ki az összes termékre. Inkább vagy a külön termékpálya kialakítását, vagy pedig a pozitív címkézést javasolják. Az utóbbi értelmében azt tüntetnék fel a terméken, ha nincs GMO-tartalma - mondta Zsarnóczay. Megfigyelők szerint viszont a genetikailag módosított szaporítóanyagok körüli vitában a termelési költségek döntenek majd. Igaz, hogy egy-egy új GMO-szaporítóanyag előállítása rendkívül drága, ráadásul a folyamat során tucatnyi szabadalmat kell bejegyeztetni. Ám ezen növények termesztésével - nagy ellenálló képességüknek és magas átlaghozamuknak köszönhetően - a farmerek számottevően növelhetik bevételeiket. Ha pedig a GMO-termények Európán kívül végleg tért hódítanak, az öreg kontinens exportőrei elveszíthetik versenyképességüket.
Domokos László
