Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai műanyag-feldolgozás egyelőre tartja a növekedési ütemét. Ebben mind a magyar fogyasztás általános emelkedése, mind az építőipar - a vártnál ugyan kisebb - fejlődése szerepet játszik. Csökkent ugyan, de még mindig erőteljes a gumiipari termékek gyártásának bővülése is. Az ágazatra a Dunastyr Polisztirolgyártó Rt. és a BorsodChem Rt. (BC) korábbi értékelése szerint (NAPI Gazdaság, 2001. október 4., 10. oldal) mégis nehéz idők várnak, a jövedelmezőség csökken. A BC szakértői korábban úgy vélték, hogy a háború hatására az olajárak nem mérséklődnek, azonban a múlt heti fejlemények után a kuvaiti olajminiszter kijelentette, hogy nem lenne meglepve, ha a fekete arany árfolyama 10 dollár alá csökkenne. Megfigyelők szerint ha a rohamosan mérséklődő olajárak nem lesznek hatással a műanyagipari alapanyagárakra, akkor a termelési költségek szinten maradása mellett a műanyag-feldolgozó ágazat kilátásai nem változnak, mivel az extraprofit nem náluk, hanem az alapanyag-előállításban csapódik le. Azon cégek esetében azonban, amelyek maguk is termelnek finomított és feldolgozott kőolajtermékeket és ellátják saját műanyagágazatukat, cégcsoportszinten mindez kiegyenlítődik.
A műanyagipar helyzetét a felvevőpiac beszűkülése is nehezítheti. Mivel a mind keletebbre tolódó termelés egyre olcsóbb, így az európai - magasabb költségekkel gyártó - műanyagipari cégek kényszerűen erős árversenybe kerülnek.
A TVK Rt. illetékesei mindemellett úgy látják, hogy a közép-európai, ezen belül a magyar ágazat is dinamikusan fejlődik, a műanyag késztermékek termelésének belföldi fejlődési üteme várhatóan évi 5,7 százalék lesz 2000 és 2005 között. A térségben egyébként az említett időszakban kiemelkedő fejlődési ütemet produkálhat Szlovákia, 7,3 százalékkal.
A műanyag-feldolgozás a tavalyi igen magas bázishoz képest is 5 százalékkal növekedett. A talán legdinamikusabban növekvő ágazata a csomagolóanyag-gyártás, ezen belül is a hajlékony falú csomagolóanyagoknak jut majd a legnagyobb szerep.
További fontos, gyorsan növekvő területek az építőipari felhasználásra előállított termékek (például: csövek, hőszigetelő anyagok) és a járművek, elektromos berendezések és háztartási gépek alkatrészei.
A fenti eredmények ellenére sem válik Európában jelentős súlyú szereplővé a hazai ágazat, hiszen Európában tavaly mintegy 34 millió tonna műanyagot állítottak elő, míg Magyarországon körülbelül 1 millió tonnát.
Egészen más a helyzet viszont a kelet-európai régióban, ahol a hazai műanyaggyártó vállalatok meghatározó, vezető szerepet töltenek be - tájékoztatta lapunkat Wappel Kálmán, a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) szaktitkára. Ennek is köszönhető, hogy a nemzetközi tendenciáknak megfelelően a magyarországi műanyaggyártás és műanyag-feldolgozás az elmúlt évtizedben sokkal gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság egésze. Az egy főre jutó műanyag-felhasználás öt év alatt 53 százalékkal nőtt és 2001-ben - az MMSZ prognózisa szerint - várhatóan már meghaladja a 70 kilogrammot, ami nemzetközi összehasonlításban a közepesnél jobb fejlettségi szintet jelent. A gyárak versenyképességét mutatja, hogy a gyártott műanyag-alapanyagok 66 százalékát exportálják, ez értékben tavaly 582 millió dollárnak felelt meg, s a kivitel legnagyobb része az igényes nyugat-európai piacokra került.
V. Gy. Zs.-Á. A.
