Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az élelmiszer iránti fokozódó globális kereslet kielégítésének egyik lehetséges módszere lehet a genetikailag módosított szaporítóanyagok (GMO) felhasználásával termelt növények mind szélesebb körű alkalmazása - hangzott el az amerikai szójabab szövetség (ASA) és a magyar gabonaszövetség által tartott minapi sajtótájékoztatón. A biotechnológia segítségével termesztett növényekkel és az azokból készített termékekkel szemben azonban meglehetősen erős az ellenérzés Európában. Pedig az Egyesült Államokban már szembetűnő előnyei vannak a GMO-növényeknek.
E növények termesztése kevésbé terheli meg a környezetet; a „hagyományos” fajtákkal megegyező hozamok mellett kevesebb növényvédő szert igényelnek, s így is jobban ellenállnak a kártevőknek. Amerikában például a szójabab vetésterületének 70 százalékán már GMO szaporítóanyagokat használnak - Argentínában ez az arány meghaladja a 90 százalékot -, s ennek köszönhetően az utóbbi négy évben csaknem 4 millió tonnával visszaesett a termőföldekre kijuttatott növényvédő szerek mennyisége. E növények tápanyagtartalma és emészthetősége sem tér el a hagyományos fajtákétól. Ennek ellenére Európában a GMO-termékek megítélése csak lassan javul, ezért kutatásokkal igyekeznek bizonyítani az emberi fogyasztásra való alkalmasságukat. A vizsgálatok - az ASA szerint - eddig kivétel nélkül a GMO- fajták biztonságosságát igazolták, azt, hogy az emberi szervezetre nem gyakorol kedvezőtlen hatást a biotechnológiai úton megváltoztatott fehérje. Az amerikaiak igyekezete érthető: az Egyesült Államokban termelt szójabab csaknem 30 százalékát exportálják, ennek a felét Európába.
Á. A.
