Az elmúlt két hét fejleményei alapján úgy tűnik, hogy lassan érzékelhetővé válik a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által beígért kínálatnövelés hatása: a legutóbbi napok kivételével minden jelentősebb határidős piacon számottevően, lehet mondani tendencia-szerűen csökkentek az árak.
A londoni nemzetközi kőolajtőzsdén (IPE) az Európában irányadó minőségnek számító északi-tengeri Brent nyersolaj januári terminre szóló hordónkénti jegyzése, amely november 17-én, pénteken 33,08 dolláron zárt, a múlt hét végére néhány cent híján 2 dollárral, 31,11 dollárra esett vissza. A tárgyalt időszak első felében még tartott volt, sőt halványan erősödött is a piac, a múlt héten viszont már határozott árcsökkenést tapasztalhattunk.
Bizonyos fokig hasonló irányzatot követett az IPE ugyancsak januári határidőre szóló gázolajjegyzése. A kiindulási mércéül választott záróárhoz képest ugyan november 20-án még 16 dollárral, 315,50 dollárra szökött fel a tonnánkénti jegyzés, innen azonban már fokozatosan lefelé tartott a pályája, s a múlt hét közepére 282 dollárig süllyedt.
Az Atlanti-óceán túlpartján is estek az árak. A New York-i árutőzsde (NYMEX) kőolajszekciójában a nyersolaj jegyzése szinte teljes szinkronban mozgott a Brent árával (november 23-án és 24-én egyébként zárva volt az amerikai piac). A januári hordónkénti jegyzés végül is - péntek/péntek összevetésben - 35,03 dollárról 33,13 dollárra esett vissza. Az ártendencia jellegét jól mutatja, hogy a 35,84 dolláros ármaximumot a kéthetes időszak kezdőnapján, a minimumot pedig a múlt hét pénteken regisztrálták, 33,10 dollárral.
Az ugyanezen tőzsdén jegyzett ólommentes benzin áralakulása a nyersolajjegyzéssel szinte teljesen párhuzamos volt, s ennek következtében a kezdeti gallononkénti 90,23 centről a múlt hét végére 85,10 centre süllyedt.
A fűtőolaj ára is biztatóan indult - legalábbis az eladók számára - a múlt hét azonban már az erőteljes árcsökkenés jegyében telt el, s a pénteki záróárat 100,70 centen állapították meg, 4 centtel alacsonyabban, mint két héttel korábban.
A múlt hét pénteken még csak átmeneti izgalmat okoztak azok a hírek, hogy Irak csütörtök éjféltől felfüggesztette exportszállításait. E váratlannak tekinthető döntés előzménye, hogy Bagdadnak nem sikerült elfogadtatnia azt az elképzelését, hogy az „olajat élelmiszerért” megállapodás keretében engedélyezett, korlátozott nyersolajexportjáért járó árbevételének egy töredékét - hordónként 0,50 dollárt - kivonja az ENSZ ellenőrzése alól (NAPI Gazdaság, 2000. december 1., 12. oldal). Miután a hírügynökségek jelentették, hogy a szállításokat valóban leállították, a nemzetközi olajtőzsdéken péntek délelőtt markánsan emelkedtek a jegyzések.
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Bill Richardson óva intette a piaci köröket a fejlemények túlreagálásától, mivel ha a helyzet úgy kívánja, az USA stratégiai tartalékaiból pótolják a kieső iraki kínálatot. Hasonló, szükség esetén hatékony piaci beavatkozást kilátásba helyező nyilatkozatok hangzottak el a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és Szaúd-Arábia részéről is. Ezeknek köszönhetően pénteken délután már közel 80 centtel a megelőző napi szint alatt, 31,11 dolláron zárt a Brent januári jegyzése.
Tegnap kissé szilárdult a piac. Irak egyelőre makacsul köti magát a zöld utat aligha kapó elképzeléséhez, s így a szállítások szüneteltetéséhez. Sőt, a bagdadi kormány kereskedelmi minisztere, Mohammed Mehdi Szaleh rátett még egy „lapáttal”, amikor kijelentette, hogy feketelistára teszik mindazon cégeket, amelyek Irakkal hadiállapotban lévő országokba (azaz az USA-ba vagy Nagy-Britanniába) szállítanak iraki nyersolajat. Ezenkívül szerepet játszott az az időjárás-jelentés is, mely szerint az Egyesült Államokat hamarosan hideg légtömegek árasztják el.
Mindemellett változatlanul eléggé elterjedtek azok a vélemények, hogy a globális kínálat elegendő a kieső iraki szállítások gond nélküli pótlására. Az OPEC becslései szerint a kínálat körülbelül napi egymillió hordóval nagyobb, mint a felhasználás.
I. K.
