Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) delegációja és az Európai Unió (EU) küldöttsége tisztázta a magyar takarmánykukorica-exportstop körül kialakult vitát, és így Brüsszel elállt a magyar borexport feltételeinek tekintetében kilátásba helyezett retorziótól.
A takarmánykukorica-export tilalma tehát tovább él. Az Agrograin Rt. kereskedői szerint egyébként a megállapodással nyitva marad egy kiskapu, mivel az étkezési és a takarmánykukoricának nincs külön vámtarifaszáma. Az exportőröknek a kivitelt étkezési kukoricaként kell bejelenteniük, s így „szabadon” szállíthatnak, az árak pedig előreláthatóan újból emelkednek.
Egy külkereskedelmi vállalat magát megnevezni nem kívánó vezetője szerint az eddigi helyzet az EU számára volt kínos, ugyanis jogilag nehezen lehet vitatni, hogy egy ország belső szükségleteinek biztosítása érdekében kénytelen-kelletlen kivitelkorlátozó intézkedéseket tehet. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a magyar kormány a társulási megállapodásnak megfelelően minden bejelentési kötelezettségének eleget tett. A bökkenő csupán az volt, hogy a FVM-nél a vita kirobbanását megelőzően a belföldi igényeknél nagyobb, 5,0-5,1 millió tonnás termésről beszéltek, ami látszólag nem igazolta az exportkorlátozó intézkedéseket. Ezzel szemben szakmai körökben a belföldi 4,5 millió tonnás igényeket nem, vagy éppen csak fedező terméssel számoltak/számolnak, elsősorban a piaci kínálat gyér volta alapján.
Az FVM nagyobb termést valószínűsítő becslése egyébként a hagyományos adatgyűjtési módszerek hiányosságaival is magyarázható. A bizonytalansági tényezők szaporodtak, a hibahatárok pedig az utóbbi időben kitolódtak. Ennek az a magyarázata, hogy változatlanul három szintre osztják a mezőgazdasági termelőket, ám csak a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében kötelező a teljes körű, a statisztikai törvény szerinti adatszolgáltatás, ezek aránya pedig 1990 után erősen csökkent. A közepes és kisgazdaságok esetében csak „mintavételre” alapozott becslésre hagyatkozhatnak, így az ezen adatokból számolt eredmények jelentős eltéréseket eredményezhetnek a tényleges adatokhoz képest.
A tisztánlátást remélhetően segíti a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), ahol már négy éve készítenek műholdas termésbecsléseket, igaz, csak kilenc megyére, ám az ezekből származó eredményeket az egyes megyék mintegy 30 éves termésátlaga alapján az egész ország területére is leképezik. Így a tapasztalatok szerint pontosan, a nagy vetésterületű kultúrák esetében 1-5 százalékos, a kisebbnél pedig 3-8 százalékos eltéréssel tudják meghatározni az össztermést. Hátrányt csupán az jelent, hogy a prognózis elkészítésének a megrendelője az FVM, s a végleges számokról - nem tudni, mi okból - december 31-ig csak az agrártárca vezetői bírhatnak tudomással.
Kovács Endre, az Agrimpex Kft. kereskedelmi igazgatója ezek alapján úgy véli, hogy ha a műholdas termésbecslés eredményeinek ismeretében rendelte el az agrártárca az exportstopot, akkor az vélhetően megalapozott volt. Egyébként szerinte az EU-val létrejött megegyezés után is fenntartott kiviteli korlátozás miatt a kukoricaárak a Budapesti Árutőzsdén, valamint a fizikai piacon is a jelenlegi szinten stabilizálódnak, vagy kismértékben emelkednek. Már csak azért is kitart e - már korábban is hangoztatott - véleménye mellett (NAPI Gazdaság, 2000. november 14., 17. oldal), mert a fizikai piacon nem érződik a FVM derűlátása, a kínálat változatlanul alacsony.
Á. A.
