Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első negyedévi „gyengélkedés" után a hazai nyersacéltermelés már folyamatosan nőtt, így szeptember végéig mintegy 1,35 millió tonnát gyártottak, ami néhány ezer tonnával meghaladja a tavaly január-szeptemberi teljesítményt. A termelés második és harmadik negyedévi növekedése a Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. termelése újraindulásának, illetve az Ózdon üzembe helyezett új elektrokemencének köszönhető. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy idén az 1999. évi 1,7 millió tonnánál több nyersacélt csapolnak az országban.
A nyersacélétól eltérően az acéltermékek gyártása növekedett, elsősorban a gép- és járműipar tartós fejlődésének köszönhetően. Például a melegen hengerelt acéllemezek termelése 1,09 millió tonnáról 1,11 millió tonnára, a hidegen hengerelt lemezeké 295 ezer tonnáról 331 ezer tonnára, a hajlított zártprofiloké pedig 98,1 ezer tonnáról 120,6 ezer tonnára emelkedett.
A melegen hengerelt rúdidomok mennyisége viszont a DAM leállása miatt 274,9 ezer tonnáról 239,3 ezer tonnára esett vissza.
Ugyancsak kedvező tendencia, hogy a belföldi acélfelhasználás számottevően bővült előrejelzések szerint az ez évi igények elérik a 2 millió tonnát, ami csaknem 18 százalékkal haladja meg a tavalyit. (Mezei József szerint a belföldi kereslet 2005-re 2,5 millió tonnára nő, ami viszont már meghaladja a hazai termelést.) Emiatt az export sok termék esetében csökkent, mivel az MVAE tagvállalatai elsősorban a belföldi piacra szállítanak. A melegen hengerelt acéllemez kivitele például 441,5 ezer tonnáról 360,2 ezer tonnára, a hidegen hengerelteké pedig 109 ezerről 94,2 ezer tonnára esett vissza.
E kedvező fejlemények ellenére a magyar acélgyárak nem túl bizakodók, ugyanis a nemzetközi piacon a több mint egy éve tartó konjunktúra kezd kifulladni. Ennek közvetlen hatásai a negyedik negyedévben még nem érezhetők vélekedett Mezei -, ám a felhasználók a már megkötött, jövő év eleji szállításokra szóló szerződésekben a jelenlegieknél csak tonnánként 30-40 dollárral alacsonyabb árakat voltak hajlandóak elfogadni.
Az importkereslet lanyhulása elsősorban azzal magyarázható, hogy az elmúlt évben sokan feltöltötték raktáraikat, sőt a változatlan termelési kedv miatt szakmai körökben ma már globális túlkínálatról beszélnek. Ennek következtében több ország is megemelte vagy szeretné megemelni az egyes acéltermékekre vonatkozó beviteli vámjait. Ez egyébként a magyar gyártókra nehezedő „importnyomást” is növeli, hiszen ezek a döntések a rendkívül nagy gyártókapacitásokkal rendelkező távol-keleti országok mellett Oroszországot, Ukrajnát, Kazahsztánt érintik a leghátrányosabban. Így a különböző piacokról kiszoruló szállítmányaik egy részének igyekeznek egyebek mellett Magyarországon piacot találni. Hosszú távon már kedvezőbbek a kilátások, a prognózisok szerint ugyanis a készletek jövő év végére ismét megcsappannak, így remélhetőleg újból felfutnak az igények.
Á. A.
