Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Korábbi elemzésünkben rövid távon nagyobb esélyt adtunk annak, hogy a chicagói határidős piacon (CBOT) a búza decemberi jegyzése visszatér a már többször tesztelt 250-es támaszhoz, mint az áremelkedésnek. A jegyzés meg is „nézte” ezt a mélységet, s akárcsak az előző esetben (az 1-es csúcsnál), fordulónappal vett új irányt. Azóta a két héttel ezelőtti szintre, az utolsó szakasz (12) feléig emelkedett az árfolyam.
Az októberi 2-es jelű mélypont néhány centtel magasabban jött létre, mint az azt megelőző (K). Ez megerősítette azt a következtetést amelyet egyébként az 1-es csúcs 4-est túlhaladó kiépülése vetített előre , hogy lezárult az utolsó nagy (JK) csökkenő trendszakasz. Ettől fogva tehát a JK korrekciójáról kell beszélnünk, egészen addig, míg a J csúcsot túl nem szárnyalja a jegyzés vagy az emelkedő tendencia meg nem fordul. A fő irányt jól jelzi az a tény, hogy a csökkenő fő szakaszok jelentősen hosszabbak FG 18 hét, GH 9 hét, HI 11 hét, IJ 3 hét, JK 19 hét , mint az emelkedést mutató korrekciós fázisok.
A fő trenddel egyező irányú szakaszok ötfázisúak, míg a korrekciók három alszakaszból állnak. Az arab számokkal jelölt alszakaszok hossza támpontot jelent a folytatás előrejelzéséhez. Az eladói és vevői oldal „erőegyensúlyára” utal például az, hogy a 4K, a K1 és 12 szakaszok csaknem azonos ideig tartottak. Megteremtődött tehát az esély a korrekció harmadik fázisának kialakulására, amelynek időtartama fontos jelzés lesz a továbbiakra nézve.
Az oszcillátorok népszerű elemzési eszközök, amelyek a trend kimutatására, az árváltozás lendületének mérésére, a piac szélsőséges (túlvásárolt, túleladott) állapotának jelzésére szolgálnak. Számos fajtájuk ismert, ez alkalommal a chart alatt a Moving Average Convergence-Divergence (MACD) oszcillátort tüntettük fel, hisztogram formában. Mint a neve is mutatja, lényege egy rövidebb és egy hosszabb időszak mozgó átlaga közötti különbség mérése.
A mozgóátlagok hosszának megválasztása befolyásolja az oszcillátor képét, illetve az általa nyerhető jelzések gyakoriságát. Szokásos a 12 és 26 napos átlagok használata, amelyek az árfolyam kisebb irányváltásaiból sokat kiszűrnek, és a határozott, hosszabb trendszakaszok esetében nyújtanak jó teljesítményt. Ezúttal ennél lényegesen rövidebb (3 és 10 napos) mozgóátlagokat választottunk, amelyekkel a kisebb árváltozásokra is kapunk jelzéseket. Az általános értékelési szabályok szerint a nullával jelölt tengely átlépése ad vételi/eladási jelzést, ugyanis ez az aktuális trend megfordulását valószínűsíti.
Ezek közül a kis kiterjedésűek és mindössze két-három napig tartóak nyilvánvalóan alkalmatlanok új pozíció nyitására, ezeket egyéb elemzési eszközök segítségével célszerű kiszűrni. Az úgynevezett irányeltéréssel az oszcillátorok jelzik egy-egy trendszakasz végét. A most választott MACD érzékenysége folytán nemcsak a nagyobb mélypontok/csúcsok viszonylatában ad támpontot hanem sokszor már az egyes trendszakaszok szélsőértékének elérése előtt jelzi a lendületvesztést.
A szélsőséges árszintek beazonosításában az MACD-nél nem állnak rendelkezésünkre a más típusú oszcillátoroknál meglévő konkrét határok, itt tapasztalat alapján kell dönteni.
A búza esetében az elmúlt egyéves időszak árcsúcsai és mélypontjai közül a legalább ötös értéket meghaladók tekinthetők extrémnek. Ezt alapul véve a tavaly novemberi és az augusztusi irányeltérés nem túleladott piacon következett be, ezért pozíció nyitása nem volt indokolt.
Ható Imre
