BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az integráció a hatékonyság növelésének sokak által választott útja

A globalizációból eredő tényleges kihívásokra adandó válaszként, vagy csupán az a miatti veszélyérzet elhessegetésére a vegyiparban erősödtek az integrációs törekvések, megélénkült a szerkezetátalakítás, olykor profilbővítés vagy éppen profiltisztítás formájában. A példák azt mutatják, hogy az integráció célszerű irányát, mélységét illetően meglehetősen eltérő nézetek érvényesülnek.

2000. november 6. hétfő, 23:59

Az internet használatának szerteágazó témaköre mellett szinte minden vegyipari ágazatban napirenden lévő kérdés a termelési szerkezet átalakítása, ésszerűsítése. Ezt a költségek csökkentése, a hatékonyság emelése egyik legkézenfekvőbb módszerének, s a globalizáció kihívásaira való obligát válasznak tekintik. A szerkezetváltás a legtöbb esetben valamilyen integrációban manifesztálódik, az idevágó prioritásokban viszont vállalatonként igen nagy különbségek tapasztalhatók.
Abban teljes az egyetértés, hogy az integráció szükséges, de arról már erősen megoszlanak a vélemények, hogy az optimális eredmény érdekében azt mire és milyen fokig indokolt kiterjeszteni.
A petrolkémiai iparban egyre nagyobb a területi koncentráció, ugyanakkor vannak olyanok is, akik a vertikális integrációt tartják üdvözítőnek. Néhány nagy cég, amely eddig csak a vegyiparra koncentrált, igyekszik finomítókat integrálni. Ennek a megoldásnak a tere azonban előreláthatóan szűkülni fog, mert számos alacsony hatékonyságú, nagyon szűk árréssel működő finomító valószínűleg kénytelen lesz bezárni.
A vállalatok egy másik csoportja a profiltisztítástól reméli, hogy javul a versenyképessége. Ez utóbbiak csoportjába sorolható a Shell is, amely arra törekszik, hogy a petrolkémiai ágazatát minél közelebb vigye a kőolaj-finomítóihoz. Vegyipari üzemeinek számát például 70 százalékkal csökkentette bár a termelés volumene csak 20 százalékkal lett kisebb , a megmaradt egységek zöme pedig háromnegyed része közvetlen finomítói kapcsolattal bír. A társaság vegyipari tevékenysége ezáltal jobbára alacsonyabb fokú olefinekre, aromás vegyületekre és néhány intermedierre szűkült. A polietilén- és polipropilén-gyártást egy a BASF-fel 50-50 százalékos részesedéssel alakított közös vállalatba, a Basellbe vitték ki, a többi polimerüzlettől megváltak.
A közelmúltban összeállt TotalFinaElf csoport vezetői ettől valamelyest eltérően gondolkodnak. Ők szinergiát remélnek a kőolaj-, földgáz- és vegyipar integrálásától. Véleményük szerint a vegyipar növekvő szerepet játszik a szénhidrogén-komplexumban, mivel világtendencia, hogy a kőolajszármazékok egyre nagyobb hányada kerül további feldolgozásra az üzemanyagként való „elégetés helyett.
Több nagy társaság esetében azonban még a belső integráció is jelentős eredményekkel, megtakarításokkal kecsegtet. Ezen csoportok különböző üzletágainak anyagbeszerzése, anyagellátása jelenleg még meglehetősen széttagolt. A BP Chemicals például több millió dolláros megbízást adott az Aspen Technology szoftvereket készítő amerikai cégnek az összes beszerzési csatornái integrálására. Az Aspen rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a cég vevőinek prognosztizált igényeit beépítsék az értékesítési terveikbe, továbbá hogy a szállítási ütemterveikben is figyelembe vegyék azokat. Szakértői nézetek szerint ez lesz az integrációs hullám következő területe, de legalább annyira különböző megoldásokkal, mint az a termelési szférában tapasztalható.
I. K.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet