A globális beszerzési piac kialakulásának irányába mutató trendek, az e-kereskedelem térhódítása, valamint a felhasználói igények növekedése új feladatok elé állította a vegyiparral, illetve vegyipari logisztikával foglalkozó cégeket is. Utóbbiak szintén az online üzletek nyújtotta lehetőségek kihasználásával igyekeznek megfelelni a kihívásoknak.
Ha valaki azt állítja, hogy érti az e-kereskedelmet, arról el lehet mondani, hogy nem olvasott eleget. Ez az aforizmaszerű megállapítás valószínűleg sok igazságot tartalmaz. Jelenleg az interneten állítólag már több mint 24 millió ilyen céllal létrehozott „site" van, s a számuk napról napra emelkedik. De bármilyen gyorsan is lehet bármilyen árut lekötni ezeken az online piacokon, az még továbbra is egy fizikai termék, amelyet egyéb járulékos tennivalók mellett le is kell szállítani.
Egy közelmúltban készült tanulmány állítása szerint egy átlagos vegyipari cég a bevételeinek közel 12 százalékát a szállítás és anyagmozgatás feladatainak megoldására költi. A legjobbak esetében viszont ez a költségarány csupán 6,35 százalék volt, amiből az Andersen Consulting szakértői azt a következtetést vonják le, hogy a magas költségszint csökkentésének nem objektív, hanem csupán szubjektív akadályai vannak. Megoldásként az úgynevezett FPL (fourth party logistics) rendszert javasolják. E szerint a szállító (termelő), fuvarozó és vevő hármasába negyedik partnerként egy virtuális cég kapcsolódik be, amely gondorkodik a szolgáltató (fuvarozó) és a vevő közötti információ optimális áramlásáról, a megfelelő kommunikációról. Ezzel a módszerrel a tanácsadók szerint elejét lehet venni annak a bizalmatlanságnak, amely a kényesnek számító, üzleti vagy vállalati titoknak is tekinthető információk igénylése kapcsán általában felmerül, és gátolja a másik fél munkáját. Ily módon az alapanyag-utánpótlással kapcsolatos szállítási költségek jelenlegi szintje mintegy 14 százalékkal csökkenthető.
Persze az ár- (költség) csökkentés a vállalatok számára általában nem abszolút cél. A fordított aukciók (amikor a vevők a számukra már elfogadható árra licitálnak) azt mutatják, hogy a megbízók mintegy 50 százaléka nem a legolcsóbb szállításra vadászik. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján választanak, talán az online piacok, az FPL-ek adnak majd választ. Hiszen ezeken egyaránt elérhető lesz a legolcsóbb, ám a gyors teljesítésre garanciát nyújtani nem tudó, valamint a drágán dolgozó, de a határidő-elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes szolgáltató.
A FPL funkciót betöltő egyik site, a shipchem.com már február óta az interneten van. Szolgáltatása kiterjed a szállítási útvonalak optimalizálására, a tarifák kiszámítására, az ütemezés, a határidők figyelemmel kísérésére, s egyáltalán a szállítmány egész útjának nyomon követésére. Indulása óta együttműködést alakított ki a chemical.net e-piaccal, a Worldwide testing.com online minőségbiztosítási szervezettel, valamint a BDP logisztikai szolgáltatóval. Nem utolsósorban a vegyipari termékek kereskedelmének legbonyolultabb részével, a különböző okmányok és tanúsítványok elkészítésének vagy helyettesítésének „online-osításával próbálkoznak. Ez utóbbi terület nyugodtan nevezhető az e-kereskedelem egyik szűk keresztmetszetének, sőt gátjának.
Ennek magyarázatát jórészt az elektronikus aláírás körüli jogi problémák adják. Noha ezen a téren már komoly erőfeszítéseket tettek közöttük az Európai Unió vegyipari társaságainak a szervezete, a CEFIC is - a fizikai okmányokhoz (papírokhoz), valamint a kézzel, papíron megejtett aláíráshoz való ragaszkodás egyelőre erősen fékezi az online piacok kibontakozását.
P. J.
Economx