Idén tavasszal Jugoszláviában a tervezett 70 ezer hektárral szemben mindössze 44 ezer hektáron vetettek cukorrépát, az átlagos hozam pedig a becslések szerint csak 25 tonna/hektár körül lesz. (Tavaly 59 ezer hektár volt a vetésterület, a hektáronkénti átlaghozam pedig 39,5 tonna.) A cukortartalom a legfrissebb tesztek szerint 14-17 százalék között változik, így azzal számolnak, hogy a várható 1,1-1,2 millió tonnás répatermésből körülbelül 120 ezer tonna cukrot nyerhetnek ki. Tekintettel arra, hogy a 10,5 millió lakosú ország éves cukorfogyasztása 270 ezer tonna, aligha lesz elkerülhető, hogy mintegy 150 ezer tonna cukrot importáljanak. A cukorgyárak raktáraiban már nincs cukor, a boltokban is alig. Még szeptember előtt a cukorgyárakat arra kényszerítették, hogy készleteiket adják át az állami tartalékokat kezelő ügynökségnek, ahonnan Szlobodan Milosevics utasítására, hangulatjavító akcióként, egyéb élelmiszerekkel együtt közvetlenül a választások előtt adták át a kiskereskedelemnek. Ennek következtében a hiány már olyan mértékű, hogy 30 ezer tonna cukor sürgős importja ügyében máris folynak a tárgyalások. A jugoszláv cukoripar hanyatlásában megfigyelők szerint az is szerepet játszott, hogy a korábbi rezsim a kilogrammonként 32,4 dinárra becsült tényleges termelési költségnek csak töredékét, 9,2 dinárt ismerte el. A politikai változásokkal megszűnt a merev árrendszer is, ez viszont azzal fenyeget, hogy elszabadulnak az élelmiszerárak.
**** KERETBEN ****
Nagyon kicsi az esélye annak, hogy magyar cégek fehércukrot exportáljanak Jugoszláviába - tájékoztatta lapunkat Domonkos Imre, a Cukor Terméktanács elnöke. A készletek az utóbbi években számottevően apadtak, ráadásul az idei cukorrépatermés is gyenge. Így az abból előállítható cukor valószínűleg éppenhogy fedezi a belföldi keresletet, exportot azonban aligha tesz lehetővé. Ugyanezen a véleményen van Gyenes István, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének igazgatója is.
